Volt idő amikor magam is építésznek készültem... de aztán kiderült hogy kreatívabbnak képzeltem magam mint amilyennek végül bizonyultam, így lettem végül politikus.
A 2011-es Pritzker díj nyertese a portugál Eduardo Souto de Moura. Szépnek gondolom hogy egy ilyen eseményen megjelenik maga az Egyesült Államok elnöke, részint rangot adva az eseménynek, részint valós, érdekes gondolatokat fogalmazva meg az építészetről (ArchDaily).
Szeretnék köszönetet mondani az ezeket az időtlen műalkotásokat létrehozó férfiaknak és nőknek, nem csak mert munkájukkal örömet hoznak az életünkbe, de mert ezzel segítenek egy jobb hellyé tenni a világot.
Barack Obama
Souto de Moura magyarországi látogatásáról (2010) itt összefoglaltunk.
A siker nem csak stílus kérdése. A külföldi előadók egytől egyig arról beszéltek, miért szeretnek építeni. Arról, hogy az építés a teremtés analógiája, és ez eufóriával kell, hogy eltöltse azt, aki műveli. Ahogy a tízévesek képesek lankadatlanul dögnehéz köveket cipelni a patakba, hogy megvalósítsák a roppant fontos küldetést: összekapcsolják a két partot. Nem holmi elvont ideológia nevében, csak mert ott van a patak és ott vannak a partok. És ezt tétlenül nézni nem lehet.
Braga városi stadion, 2003:
