Sevilla polgárai állítólag lelkesedéssel fogadták, hogy városuk egyik terét óriás, rácsszerkezetű gombaformák lepték el.
A Plaza de la Encarnacíon újragondolására kiírt pályázatot, amelynek célja a város egy új fókuszpontjának kialakítása volt a területen, 2004-ben a német Jürgen Mayer-Hermann, a J. Mayer H. cég vezetője nyerte meg.
A hg.hu cikkének átvétele - több kép ott!
Az újonnan felépített szerkezet egy organikus gombához képest meglepően változatos szolgáltatásokat kínálva hoz újra pezsgést a környékre: egy régészeti bemutatótér és múzeum, a hajdan itt működött és megszüntetett elődjének újjáélesztéseként létrejött őstermelői piac, a környezetéhez képest pódiumra emelt köztér, valamint éttermek és bárok várják az erre járókat, a gomba kalapjában és tetején pedig egy további étterem mellett kilátósétány és panorámaterasz létesült.
A szerkezet napjaink egyik leginnovatívabb rétegelt-ragasztott fatartójának számít, a faszerkezethez kapcsolódó speciális szerkezettervezési munkák a Finnforest nevét dicsérik. A régészeti emlékekkel is tarkított területen emelt létesítmény kapcsot szeretne teremteni a múlt és a jelen között. Az építészt a tervezéskor a tér fölé emelt hatalmas napernyők gondolata ihlette (erre utal a Parasol név is), amelyek a forró klímán igencsak jól jönnek egy mediterrán városban; építészeti előképet adtak továbbá a város katedrálisának pompás ívei is.
A régészeti emlékek miatt a szerkezetet a nagyméretű tetőszerkezethez viszonyítva minimális mennyiségű tartóoszloppal kellett kialakítani, aminek köszönhetően – az Arup szerkezettervező iroda munkájával - mérnöki bravúr született. A vasbeton oszloptörzsek elég vastagok ahhoz, hogy azokba liftek és lépcsők kerülhessenek, az általuk hordozott rácsszerkezet pedig acélból és rétegelt-ragasztott faanyagból áll össze, méghozzá egy különleges ragasztó segítségével: utóbbit számos tesztnek vetették alá, hogy biztosan kibírja a majdani magas hőmérsékletet is. A Metropol Parasolra aggatott számos nagyzoló jelző mellett az egyik, hogy ez a világ legnagyobb, ragasztóanyag által összetartott épülete.
Bár kétségtelen, hogy esélyes napjaink egyik legtetszetősebb építészeti jelképe címére, ellentmondásokat is hordoz magában a sevillai gombacsoport: a múzeumot és piacot magában foglaló pódiumot egy másik építész tervezte, és annak mintha nem sok köze lenne a felette burjánzó organikus formákhoz – pedig fontos lenne szerepe abban, hogy összekapcsolja a nyüzsgő városi életet az új létesítménnyel. Ráadásul ezen a területen a részletek kivitelezése is hagy maga után kívánnivalót.
A Metropol Parasol; kép © David Franck, Ostfildern/Németország, www.davidfranck.de
Problémákat okozhat a jövőben az is, hogy a PPP (Public-Private Partnership) konstrukcióban létrehozott Parasol üzemeltetésének jogát az elkövetkezendő 40 évre a Sacyr Vallerhermoso cég kapta meg; így nem feltétlenül garantált, hogy a közösségi funkciók mindig akadálytalanul, nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. Mindezek tükrében mintha a forma kapta volna a főszerepet, elszakadva és erősen háttérbe szorítva a funkciót – mégis vitathatatlan, hogy a város látványos voksot tett le a történeti épületállomány kortárs vérfrissítése mellett.
Tények és adatok:
Építési terület: 18 000 négyzetméter
Létesítmény alapterülete: 5000 négyzetméter
Össz-alapterület: 12 670 négyzetméter
Szintek száma: 4
Épületmagasság: 28,50 m
Szerkezet: beton, fa és acél
Tervezés: 2004-2005
Építés: 2005-2011
Beruházás költsége: 90 millió Euro
