„A fa legalább olyan erős, mint a beton, viszont sokkal könnyebb, ami összességében megkönnyíti a szerkezettervezést.” – mondja Michael Green, amikor a faépítészet és a toronyházak összeférhetősége mellett érvel.
Emellett persze más előnyöket is fel tud sorolni: környezetbarát, olcsó, és nem utolsó sorban tükrözi a kanadai életérzést, ami fontos szempont, ha valaki Vancouverben szeretne építeni.
Az általam ismert legmagasabb faszerkezetű lakóépület hétszintes, Berlinben:
„A munkánk legnehezebb része nem is a technikai oldalon van, hanem a megítélés kérdésében." – mondja Green, aki példaként az 1885-ben Chicagoban felépült első toronyházat említi: „Amikor elkészült, az emberek félve mentek el mellette. De öt évvel később Eiffel már tornyot épített Párizsban." A Green mellett felsorakozott szakértői gárda meg van győződve arról, hogy a 30 emeletes toronyház igenis megvalósítható, igaz, még vizsgálják, hogy hogyan reagálna a szerkezet olyan speciális igénybevételekre, mint a földrengés vagy a szokatlan erősségű szél.
A fával szemben támasztott fő kételyek az anyag kémiai tulajdonságaiból adódnak – ilyen például a korhadásra való hajlam és a gyúlékonyság. A szakértők erről is megnyugtatóan nyilatkoznak: számos olyan technológia áll rendelkezésre, amivel ezek a problémák kiküszöbölhetők. A megfelelően kezelt faanyag olyan épületgépészeti megoldásokkal kombinálva, mint például az egész épületet átfogó sprinkler-rendszer, biztonságossá teszi a szerkezetet a tűzzel szemben.
Ausztráliában már javában folyik a Forté elnevezésű, 11 emeletes, 32 méter magas lakóház építése:
