A kritika mint a párbeszéd lehetősége (BME szakmérnöki)

2012. március 30. 12:31 - mB

beszélgetés-előadás: 13:00-kor lesz a tanszéken.

Az építészeti kritika minősít, értékel – de megismer, értelmez és bemutat is. Olvashatóvá teszi a gyakran hosszú idő alatt kibomló rétegeket, megalapozza az adott épületről kialakuló későbbi diskurzusokat, így alapjaiban befolyásolja az épület (legalább szakmai) beágyazódását – felelőssége ezért kiemelt.

A kritika számomra legfontosabb olvasata a párbeszéd lehetősége: párbeszéd cikkíró és olvasó, de párbeszéd az épület és az elemző között is - de témája is a párbeszéd: a régi és új, a környezet és épület, a ház és kontextus közti interakció. Fontos, hogy e beszélgetés során a kérdéseink, érveink, fogalmaink érthetőek, világosak legyenek, hogy megállapításaink valósak, az épület minél több kommunikációs rétegét érintőek legyenek.

MODERN – EGYÉN/KÖZÖSSÉG – MINTÁK – FENNTARTHATÓSÁG – BEÁGYAZÓDÁS/ELFOGADOTTSÁG

David Chipperfield:
Miért gyűlöli mindenki a modern építészetet?
(Why Does Everyone Hate Modern Architecture? (TEDx, 2011. november)

Lord Norman Foster:
Örökség és tanulságok
(Heritage and Lessons) University of Oxford, 2011. november 11.

Dietmar Eberle:
Használható és értékálló világokat létrehozni
Von der Stadt zum Haus. Eine Entwurfslehre/From City to House. A Design Theory. gta Verlag 2007

Peter Zumthor:
Többolvasatúság és emlékezet
Multiplicity and Memory - Archdaily interviews, 2011 november

Az építés mindig hozzáépítés – a városszövethez, meglévő épületrészhez, korábbi évszázadok gesztusaihoz való kapcsolódás az építész felelőssége, döntése, feladata. Ez a döntés az esetek nagy részében a hatósági előírások követését (is) jelenti – de min múlik az új, a kapcsolódás, a kontinuitás meglétének elfogadottsága, olvashatósága, beágyazódása?

Egy-egy jól ismert épület kapcsán vizsgáljuk meg, a bennünk (a közgondolkodásban) élő kép mennyiben azonos az azt megismerve kibomló valódi arcával? Gondolataink sorvezetője legyen a fenti négy előadás/szöveg/interjú és azok kulcsszavai – ezek mindegyike gyakorló építészek gondolatait közvetíti, néha konkrét épületek kapcsán. A vizsgálódás-elemzés során keressük / mutassuk meg azokat a rétegeket-felületeket, amelyeken keresztül az épület kommunikál, kapcsolatokat keres, amelyeken keresztül olvasható – a funkcionalitástól kezdve a formai rokonságokon át a használt mintákig-eszközökig, minél több réteget felfejtve! Vizsgálható a rétegek viszonya, egymásra való hatása, hierarchiája. Az elemzésünk legyen jellemzően grafikus, szövegben inkább csak kulcsszavakra korlátozódó – egy darab A/4-es lapon. Választhatóak – de nem előírtak – a múlt alkalommal is előkerült épületek is, akár az akkor felmerült kérdések (folytathatóság, személyesség-közösség, olvashatóság, kontinuitás, stb.) továbbgördítésével (természetesen a majdani előadás is ezt a kérdéskört járja körül egy épület elemzésével – publikációin, kommunikációján, beágyazódottságán, minta- és eszközhasználatán keresztül).