Nagy Tamás Dunaújváros, Vasmű út 12. 1992-95

Dunaújváros különleges helyet foglal el a munkáim között. Különleges, mert az első templomtervezési megbízásom volt ez, és különleges azért is, mert Dunaújváros hosszú évtizedekig kommunista városnak volt elképzelve, ahol nem sok helyet hagytak a vallási életnek, templom tervezése pedig fel sem merülhetett.

A rendszerváltás után azonban egyszerre négy egyház is elkezdett templomot építeni, és egy pályázat eredményeként az evangélikus templomot én tervezhettem. (Nagy Tamás, építész)

Nagy Tamás templomépülete nem igazodik a környezetének fizikai világához - nem akar igazodni, viszonyulási pontjait nem itt keresi. Az épület azonban messze nem kapcsolatok nélküli, valós kapcsolatai azonban nem az anyagi világhoz kötik: hihetetlenül gazdag szálak fűzik a szellemi világ különböző rétegeihez, különböző korszakaihoz, szellemi irányzataihoz. 

Az épület leginkább a magyarországi organikus iskola szellemi holdudvarába sorolható be, tömege, formálása mégsem az organikus kánon szerinti. Bár az épületen fellelhetőek a XX. század skandináv, holland és magyar téglaépítészetének hatásai, a templom ugyanakkor nem követi a modern mozgalom fősodrának internacionalista vonalát.

Nagyobb térképre váltás

Nagy Tamás terve építészeti ősformákat, archetípusokat használ, épülete mégsem historizáló; rengeteg kapcsolódási pontja, gazdag kapcsolatrendszere ellenére - helyesebben azzal együtt - nagyon határozott identitással, személyiséggel, "arccal" bíró ház.  Az első benyomás a templom legalapvetőbb gesztusa: elkerít, bekerít, körülzár egy darab földterületet, egy darabot a világból.

Ezzel a gesztussal az erdélyi erődtemplomok, kerített templomok világát idézi meg (de felhozható itt a magyarországi Nagybörzsöny példája is). A bekerítés ugyanakkor nem az elhatárolódás, az elzárkózás gesztusa - sokkal inkább a védelemé, a biztonságé, a menedéké. Ezzel idéződik meg az evangélikus jelmondat is: "erős vár a mi Istenünk". 

Az alaprajz ölelő, bekerítő gesztusától elválaszthatatlan az ellipszisforma sugallta egység gondolata. Maga a kör (ellipszis? tojás!) forma is az EGY-et, a kerek egészet közli, az épületet végigjárva tárulnak fel aztán az egésszel mindvégig megbonthatatlan kapcsolatban levő, az egésztől elidegeníthetetlen részek. A templomtér a zárt tojásforma megfelezésével jön létre - ami akár finom utalás is lehet a keleti szellemi iskolákra. Nyugati, európai gondolkodásunk ugyanis jellemzően az addícióra épül ("kettő egyenlő: egy meg egy"), addig a keleti szellemi közegben teljesen idegen. A számolás, a dolgok számbavétele ott az egészhez viszonyítva történik: a "kettő" az "EGY" két fele. Ennek a legtisztább megjelenése a jin-jang jel: az örök, EGYségbe foglalt kettősség, a folyamatos változás és állandóság jele.

A tér - ha ténylegesen nem is valósítja meg, mégis - megidézi a keresztény templomok alaptípusát, a bazilikális teret, a templomépítészet egy archetípusát is. A tojás, az épület körítőfalának íves lehatároló gesztusa ugyanilyen finoman apszisra emlékeztet.

Mennyi minden jelenik meg ebben az egyszerű térben!  A tengelyesség, az apszis-szerű záródás, a háromhajós jelleg katolikus templomokra, ezzel áttételesen a reformációnak arra a hagyományára is utal, hogy a kezdeti időben - sok esetben napjainkban is - eredetileg katolikusnak épült templomok tereit használták/használják; az egységes, tiszta, egyből átlátható tér, mezőgazdasági épületeket (a csűrt, kukoricagórét) idéző purista, a vernakuláris építészet eszközeit használó formálás, a csupaszon megmutatott tégla elemi ereje viszont a reformáció szellemét idézi.

shaker pajta

A vastag, hihetetlenül egyszerű eszközökkel, mégis szinte szobrászilag formált falak régi korok időtlen gesztusait idézik fel, súlyt, erőt, tekintélyt, tartást és méltóságot adva a térnek; a tisztán szerkesztett alaprajzon, tömegen ugyanakkor nyoma sincs avíttságnak, múltidézésnek: a takarékosság, a térformálás organikus rendjét modern a racionalitás hatja át.

A tojást megfelező fal túloldalán a templomtér külső párja, a kert helyezkedik el, benne a tömeg egygesztusú lefedését folytató, így az egész organikus részévé váló, alaprajzilag azonban kissé elkülönülő lelkészlakással, de itt található - kicsit ház a házban módra - a "tojás sárgája", közepe: a gyermekek háza. Ahogy a lelkészlakás szabadon túlfutó teteje a torony antimetrikus megfelelője lehet, a kis, kerek házikó az alaprajz jin-jang jelében a fal túloldalán levő templomtér tömegére válaszol. Nagy Tamás épülete abba a szellemi vonulatba sorolható, amelyet Ferkai András (St. John Wilson nyomán) "a modern építészet másik hagyományának" nevez.

Marosi Bálint, 2005 körül

...abban, amit én csinálok, abban benne van az én puritán protestáns neveltetésem, és az egyszerűen kitörölhetetlen, - A tér és forma tekintetében mindig keresem a ház belső magját, valami súlypont-szerűséget. Ahol az egész ház felfüggeszthető. Talán egy kozmikus kapcsolat iránti vágy okozza ezt, nem tudom. (Nagy Tamás, 1992)  

csatlakozó szövegek:

• Látogatóban Nagy Tamás építésznél - interjú, Nagy László
• TOJÁSHÉJ - Szabó Levente
• Nagy Tamás építészetéről - Masznyik Csaba, in: Ferencz István, Nagy Tamás és Turányi Gábor építészete; Mucsarnok, 2002.; 102. oldal
• Párhuzamos két ház - Vargha Mihály;
• Megoldás a szükségletekre - Bojár Iván András, Népszabadság, 1997. szeptember.
• Evangélikus templom épült Dunaújvárosban - Stermeczki András evangélikus lelkész
• Téglából és fából; Nagy Tamás építészete - Nagy Zoltán
• Dunaújváros - fotókkal és szép szöveggel Nagy Tamástól a Kós Károly Egyesülés honlapján
• Beszélgetés a pajtafényről, a nem fakuló ablakrózsáról, a NEXT-ről - az életműről a Kamara honlapján, képekkel.

2006-10-19 01:31