A “Bucurestii Noi/Bazilescu” terület Bukarest egyik olyan zónája, ami egészen a ’90-es évekig kimaradt a domináns városformáló gesztusok sorából, melyek átrajzolták a fővárost. A mostanában nagyon eltérő jellegű környező fejlesztések kontextusán belül is a lakóépületek még mindig tisztán és erősen kapcsolódnak a külső térhez: az udvarhoz, az utcához és a szomszédokhoz.

- Az építészfórum cikkének átvétele -

Munkánk az egységes tömegbe – a „társasházba” – a helyi lakókörnyezet jellemzőit (ház+kert) próbálja beemelni. Minden lakás mindkét utcára rányílik, és a kertre hatalmas üvegezéssel tekint ki. Legyen akár saját kertjük (például a földszinti lakásoknak), loggiájuk (az első és második emeleten) vagy teraszuk (a tetőszinten), az enteriőrök a tágas, kényelmes szobákon keresztül mindig a külső terek és a környezet felé nyílnak meg. Egy kivételével az összes lakás kétszintes. Kialakításuk azonos elvet követ, a lakóterekben megvalósul a transzparencia (nincsenek falak), illetve a lehető legnagyobb komforttal szerelik fel a lakóegységeket. A közös területeket (folyosókat stb.) a magánterületek javára minimalizáltuk, ugyanakkor annak érdekében, hogy az épületben elfoglalt helyével párbeszédbe kerüljön, minden egyes lakás számára egyedi alaprajz kialakítását tettük lehetővé.

Nagyon érdekesek az alaprajzai - érdemes(nek tűnik) elemezgetni, erre részletesen még nem volt időm (az épfórum cikkben pdf-ek):