Az alábbiakban néhány részlet következik a FUGA egy programjáról, az Ertsey Attila kurátori közreműködésével zajló sorozatban a meghívott két vendég ezúttal Pataky Rita és Janesch Péter volt, moderátor Zsuppán András és Haba Péter.
A teljes szöveg elolvasható az építészfórumon.
Janesch Péter: Ebbe a rendszerbe úgy illeszkedett volna a kormányzati negyed zöld homlokzata, mint hangsúlyozottan nem reprezentatív és nem nehezen fenntartható, életben tartható zöld fal, hanem mint két Magyarországon alkalmazható növény, a japán vadszőlő és a borostyán tájolásonként változó, annak megfeleltetett „függönye”, amely nem a földszintről, hanem a homlokzatra magasabban kihelyezett, és nem földbázisú, hanem vízkultúrás közeget tartalmazó tartályokból indul el. Az alapgondolat kiváltója a Podmaniczky utcára merőleges utcákból a negyedre való rálátás problematikája: (Janeschék) olyan homlokzatot szerettek volna, ami nem a keményen csattanó high-tech zártságával, hanem a megnyugtató zöldfelület érzetével zárja le a tengelyeket. Ezzel éppen azt a nem-jelséget akarták hangsúlyozni, amit egy kormányzati funkciónak szántak, „hiszen” – fogalmazott – „a mai politikai közállapotok a legkevésbé méltóak a reprezentációra, vagyis arra, hogy építészeti jelekkel emeljük ki őket.”
Pataky Rita:
Pedig a városok kedvezőbb élettérré alakítása kapcsán nem tudunk egyebet tenni, mint hogy a megragadható összes lehetőséget felhasználni arra, hogy felületén „természetes légkondicionálókat”, azaz zöldfelületet és vízfelületeket létesítsünk. Ennek érdekében ki kell használnunk a ma biológiailag inaktív függőleges és vízszintes (pl. tető) felületeket is. Zsuppán András kérdésére úgy definiálta a zöld homlokzatokat, hogy „minden olyan homlokzat, amire növényt telepítenek, díszítési-, árnyékolási céllal, vagy burkolatként”. Speciális esetét képezik ennek a burkolatra rögzített, automata módon öntözhető növényládák, amelyekben termőföld vagy egyéb más, könnyített termesztőközeg található.
Haba Péter azt vetette fel, hogy a zöld homlokzatok építészet-esztétikai jelentősége sokkal nagyobb horderejű annál, mint ami eddig elhangzott. Szerinte a Kormányzati Negyed terve jó példa arra, hogy tulajdonképpen a zöld homlokzat az építészeten belül megsemmisít valamit. Az építészeti homlokzat hagyományos utalásrendszerét, formanyelvét, tagolási módjait, homlokzatképzését, formáit – amelynek az építészeten belül több száz éves előzményei vannak. Véleménye szerint itt egy egészen új gondolkodásmód van megszületőben, és ez különösen jól kidomborodik a Kormányzati Negyed kapcsán, ahol ezekben a nagy egybefüggő, síkban tartott felületekben valami feloldódik, amit eddig építészetnek hittünk. Messziről nézve – mondta Haba – ezek az épületek síkba rántódnak és valami végleg feloldódik ettől a nagyon intenzív zöld felülettől.
Janesch e felvetésre reagálva elmondta – habár a Kormányzati Negyed tervpályázata még a válság előtt született – a beadott pályamunkájuk megdöbbentő módon rímel Obama elnök beiktató beszédének az építészetet érintő fejezetére, amelyet a Chichago Tribune úgy foglalt össze: „Goodbye Icons, Hello Systems”. Azaz az elmúlt húsz évben jellemző építészeti – a nyomtatott magazinok által is generált – felfogást, miszerint „építsünk valami jó nagyot, ami formailag eltér minden eddigitől”, szükségszerűen fel kell hogy váltsa valami szerényebb, de funkcionálisan és ökológiai szempontból is működőképesebb struktúra. Ilyen szempontból a Kormányzati Negyed pályázatukat Janesch előremutatónak, a helyes irányt megtalálónak minősítette, megjegyezve, hogy sokan nagyon hiányolták épületük ikon jellegét, és büszke arra, hogy ez az épület vállaltan egy másik irányba indult. (...)
Felvetése szerint például egy feketére festett beton falra felfuttatott lombhullató vadszőlő esetében a nyári lombozat hatékonyan temperálhat, árnyékolhat, míg a téli időszakban a fekete szín hőelnyelő képessége besegíthet a ház jobb hőtartásába, tehát egy élő rendszer összekapcsolása a mérnöki megfontolásokkal a ház hőtechnikai tulajdonságaira és kibocsátására is jótékonyan hathat. Pataky Rita szerint is érdemes lenne visszatérni a természet törvényeiből levezetett építéstechnológiákhoz. Hundertwassert idézte, aki szerint „a növény a legjobb albérlő, mert nem pénzzel, hanem oxigénnel fizet”.
Herzog & deMeuron: Caixa Forum, Madrid - ez egy drágább típusú zöldhomlokzat.
