Több szempontból is izgalmas ez a példa. Kezdem a beépítéssel: a telek "majdnem" saroktelek, olyan szövetben helyezkedik el, ahol különböző korok stílusai keverednek, a sarkon ráfordul egy múlt századi épület az üveghomlokzatra. A párkánymagasságot egy ideig követve a homlokzat nagyot ugrik, a tömeget visszahúzták, kellemes utcára néző teraszt kapunk.

A földszinten két tömeg húzódik hosszában, ide olyan apartmanok kerültek amelyeket mozgássérültek is használhatnak, könnyen megközelíthetnek.Erre jön keresztbe két egymással párhuzamos tömeg, 6-6 szinttel. Középen kialakul egy belső átrium,amit burkolattal láttak el, ennek a mintáját követi a földszinti tömeg belső homlokzatának vonala. A burkolt felület fokozatosan elfogy, helyet adva a zöldnek. (képre katt)

Szintenként egyre nagyobb felületet kapnak a teraszok, az udvarfelöli tömb kapott egy nagyobb "légaknát", az apartmanok és a közelekedő is világosabb. Így ebben a szárnyban emeletenként csak 2 olyan lakóegység van, ami egy homlokzattal rendelkezik. Az utcai tömb már kevésbé szerencsés, a sötét közlekedő mindkét végén összenyitott apartmanok vannak, két homlokzattal 3 külön szobával, hatalmas közös térrel és konyhával.

Az Archdailyn megtalálhatóak a lakástípusok is, minden apartman rendelkezik nagyobb közös terekkel (konyha, nappali), saját fürdőszobával, és privát hálófülkékkel. Az otthonosságra, minél több felület felnyitására törekedtek (plusz kényelmes teraszok).