Egy viszonylag keskeny, két kis utca közt átmenő telken kellett cca. 100 db különböző méretű lakást, a hozzájuk tartozó garázsokat, a szomszédos Meteorológiai Intézet raktár-iroda-garázs bővítményét és a Közterület-fenntartó Vállalat iroda-öltöző-raktár kirendeltségét elhelyezni. Igen kifinomult urbanisztikai eredményre jutottak: az oldalhatárokra telepített, törtvonalú fél-nyereg- (manzard-) tetővel fedett épületek egy átmenő kis utcát, közt képeznek, szintben elválasztott gyalogos és gépjármű-forgalommal.

Bujdosó Győző összehasonlító írása az Építészettörténet tanszék honlapján. A budapesti ház adatai: II. kerület Kis Rókus u. 9-11. – Petrezselyem u. 10A-B. - lakóépület (1984-1990, építészek: Hajnal Zsolt és Wéber József).

(Apró érdekesség: a ház melletti (ma CIB) irodaház homlokzatát-megjelenését az Építész Stúdió felügyelete mellet Szabó Leventével együtt terveztük, úgy 2004 körül.)

A többszintes utca gondolata klasszikus vonulattal bír a városépítészet történetében. Leonardo, és más reneszánsz mesterek után, Robert Adam többszintes londoni utcarészlete juthat eszünkbe. Budapesten az átmenő telkes tömbfeltárásra több példa is van - a 19-20. század fordulójáról. Például a Közraktár és Lónyai utcák közt, az Újlipótvárosban több helyen, a Lágymányoson a Kruspér utca vonalában és itt a közelben a Török és Frankel Leó utcák között is. Ez a beépítési mód gyakran a legintenzívebb beépítést, a legnagyobb laksűrűséget adja, a meglévő, már kialakult beépítési viszonyok között, megtartva mégis a komfort-érzet, a távolság minimumát.

Alul a garázsok. Az alaprajz kattintásra nagyítódik - bocs a fejtetőért, szerettem volna ha egyezik az irány a légifotóval:

Olvassátok el a cikket - én a ház iránti honi lelkesedést nem feltétlenül osztom, de régen jártam arra, döntsétek el ti: nézzétek meg hogy működik a középső utca, milyen a ház viszonya a környező szövettel, az utcaképpel, milyenek a lakások. Ha születne egy fotóriport valamikor, annak mind örvendnénk.