A SOLID architecture munkatársai összeszedték a gondolataikat: rövid, áttekinthető, érdekes, megfontolandó. Mellesleg képileg is szép - néhány pontot lefordítottam. A teljes anyagért irány az Archdaily!

1. Folyamatosan válts médiumot

Egy terv fejlődése, alakítása során célszerű gyakran eszközrendszert, médiumot váltani: mi az első ötletre építve gyakran építünk munkamodellt - megvizsgáljuk az erről készült fotókat a monitoron - erről nyomtatásokat készítünk - ezek nyomán skiccek születnek - az első egyszerű tervek (alaprajzok, metszetek) rajzai - szövegek - új munkamodell készül...

A projektnek minden médium más-más szempontját hozza előtérbe. A médium folyamatos váltásaival a tervezés elakadását, a terv "egyszólamúságát" kerülhetjük el.

2. Keressünk az első gondolatainkban fel sem merülő (de másokéban vélhetőleg felbukkanó) újszerű megoldásokat

Milyen terv hívhatná fel a figyelmet egy pályázaton egy fiatal tervezőcsapatra? Sokszor megpróbáljuk előre elképzelni a pályázat első három helyezettjét már a tervezés első fázisaiban. Mi lehet az, amire még senki nem gondolt?

3. Kérjük ki (kollégákon és barátokon kívüli) vendégek, meghívottak véleményét

A pályázati zsűriknek rendszerint építészeten kívüli résztvevők is tagjai: egy óvoda 31 éves vezetője, egy cég 50 és 60 közötti vezetői... Ezeknek az embereknek teljesen más lehet az építészethez való viszonya.

Érdemes ezért bemutatni a tervünket vendég-kritikusoknak, az építészeti világon kívül állóknak. Ez segíthet megértenünk, milyen lehet a tervünk majdani befogadhatósága az építészeti gyakorlat nélküli szemlélőkben.

4. Készítsd el a prezentáció, a tervlapok vázát, "szabásmintáját"!

A projekt elején mindig készítünk egy első lapmintát, gyakran korábbi munkák képeit felhasználva. Ugyanabban a léptékben mint a végül leadandó munka. A pályázaton dolgozva ez a váz folyamatosan frissül, a munkaközi nyomtatások felragasztásával.

Ez a folyton frissülő váz segít bennünket abban, hogy
- világosan lássuk, hány elem szükséges a mondanivalónk közléséhez;
- elkerüljük a felesleges elemekre pazarolt időt.
- eldöntsük a bemutatandó képek és szövegmezők méretét.

5. Legyen a prezentáció többféle távolságból is befogadható.

A prezentációnk háromféle távolságból kell hogy működjön: 10 és 5 méter között, 3 és 1 méter között, és 1 méter és 50 cm között.

- 10 és 5 méter között:
Különösen sok terv esetén a zsűrinek sokat kell közlekedni a tervek között. Törekedjünk arra, hogy a tervek így is nyújtsanak információt, jelenítsenek meg valamit a terv atmoszférájából, ami akár megállásra is késztetheti a szemlélőt: "Ez érdekesnek tűnik, megnézem közelebbről..."

- 5 és 3 méter között:
Egy 5 és 15 fő közti zsűri ebből a távolságból ismeri meg a projektet, innen már látszania kell a fő gondolatainknak.

- 1 méter és 50 cm között:
A közeli nézet: egy személy áll egy adott panellel szemben, innen már aprólékosabb információk is átadhatóak: a szerkezeti megoldások, a szellőzés módja, stb...

6. A tervezés megáll a határidő előtt három nappal

A prezentáció minősége a díjazás esélye szempontjából alapvető fontosságú. Ennek növelése érdekében fejezzük be a tervezést, a változtatást három nappal a véghatáridő előtt, hogy csak a prezentációra fókuszálhassunk.

8. Értékeljük a tervet kétszer - az eredményhirdetés előtt és után

A terv elhagyta az irodát - itt a megnyugvás és pihenés ideje. Úgy egy héttel ezután leülünk a terv átbeszélésére, megvizsgáljuk a jó és rossz döntéseinket, együtt gondolkozunk arról milyen javaslat tűnik befutónak.

A győztes ismeretében aztán újra elővesszük a tervünket. Ez a két önértékelés sok szempontból tanulságos lehet:

- Milyen szempontokat hanyagoltunk el?
- Mi tett érdekessé, különlegessé egy-egy tervet - a zsűri és a mi szemünkben?
- Hol tévedett a zsűri?

9. Egyetlen pályázaton részt venni (a legtöbb esetben) nem elég

Rendszeresen látogatjuk a sokrésztvevős pályázatok kiállításait, kiértékeljük a sikertelen terveket. A felük - a terv kreativitásától függetlenül - nem kap megfelelő figyelmet a prezentáció alacsony minősége miatt.

A gyakorlat, a rutin megszerzéséhez folyamatos pályázati munkára van szükség.

10. a szerencseszámod

A pályamunkát szinte minden pályázaton el kell látni egy jeligével vagy - mondjuk - egy véletlenszerű hatjegyű számmal. Az irodánk "szerencseszáma" mindig az első skicc születésének dátuma. Eltekintve attól hogy így nem fecséreljük az időt újabb és újabb számok kiagyalására, ezzel a rendszerrel az elkészült pályázatok anyagai bármikor elővehetőek vagy kronologikus sorrendbe rakhatóak a tervlapok számai alapján.

2012-05-11 18:35