Tízévnyi munka után véget ért az öt brit egyetem (Sheffield, Manchester, Southampton, Bournemouth, és a londoni University College) által közösen létrehozott Stonehenge Riverside projekt (wiki), a legnagyobb szabású kutatás a rejtélyes Stonehenge-i kőépítménnyel kapcsolatban. A régészek célja az volt, hogy választ adjanak a több ezer éve nyitva álló kérdésre: mi volt eredetileg a hatalmas sziklákból felállított, kör alakú építmény funkciója? (index.hu)
Az időszámításunk előtt 3000 és 2500 között épült Stonehenge-dzsel kapcsolatban rengeteg legenda és értelmezési magyarázat született az évszázadok folyamán. Tippelték már ősi druida szentélynek, gigantikus naptárnak, egy mára eltűnt civilizáció templomának, a vadabb összeesküvés-elméletek pedig természetesen a földönkívüliek keze nyomát vélték felfedezni benne.
A brit régészek eredményei cáfolják az összes korábbi elméletet. A National Geographic által szponzorált kutatás vezetője, Mike Parker Pearson régészprofesszor azt álltja, Stonehenge egy emlékmű, amit a brit szigeteken élő népcsoportok közösen építettek, és az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. Erre utal többek között az is, hogy Stonehenge kövei különféle, egymástól több száz kilométeres távolságra levő helyekről származnak.
A régészeti kutatást kiegészítő antropológiai és néprajzi kutatások is alátámasztják az elméletet. A monumentum építése idején jelentős változás látszik a korabeli építészeti és kézműves stílusokban, a stílusjegyek, a jellegzetes formák pár száz év alatt Walestől Délkelet-Angliáig egységessé válnak. Stonehenge-en és a környékén nyolc hasonló építményen skóciai, walesi és angliai építészeti jellegzetességeket is fel lehet fedezni, ami szintén azt támasztja alá, hogy különféle helyekről származtak az építőik. Az európai kontinensről származó hatásra azonban semmi nem utal, ami azt jelenti, hogy a Stonehenge-et felépítő kultúra lehetett az utolsó a szigeteken, ami még nem került kapcsolatba a csatornán túl élő emberekkel.
A kutatás melléktermékeként a régészek korabeli házak, és egy egész falu romjaira is rábukkantak Stonehenge közelében, Durrington Wallsnál. Az itteni feltárások mutatták meg például azt, hogy a monumentum építői nagy ünnepségeket rendeztek a téli és nyári napfordulók alkalmából, és Stonehenge helyének kiválasztásakor is nagy szerepe volt a napfordulók idején megfigyelt napkelte és napnyugta pozíciójának.
Ponori Thewrewk Aurél: Az 56 Aubrey-gödör vizsgálatával Hawkins azon állítását indokolja és magyarázza, hogy Stonehenge, a nagy kőkör nem csupán az esztendő legfőbb napjainak – a napfordulóknak – a jelzésére szolgált, hanem igen sok más csillagászati időpont rögzítésére is. Hawkins azon feltevése, hogy többek közt a baljóslatú hold- és napfogyatkozások idejét is előrejelezze, valószínűnek látszik. Bonyolult jelzőrendszerének alapját az az 56 Aubrey-gödör alkotta, melyek számának és elhelyezésének vizsgálatát, magyarázatát Ponori Thewrewk Aurél magyar csillagász adta meg.
