Rejtvény:
- hol áll az épület? - Kelenföld, Ildikó tér
- mi a funkciója? - református templom
- ki tervezte, mikor? - Szabó István, felszentelés: 1981.
a verseny eredménye:
- Fruzsina
- Csaba
- Timi
- Dorka
- Péter
- Michael Schumacher (motorhiba miatt kiállt)
Köszönjük a részvételt és gratulálok! - az első díj jutalma:
Az épületre a hg.hu cikkében találtam ("Elfeledett modern épületek" sorozat):
Kelenföldi űrhajó,
beszállás csak hívőknek
A cikket a fenti linken olvassátok el - persze jóval több képpel.
Meglepő találkozása az anyag- és szerkezethasználatnak a funkcióval, és látványosan más mint bármi ami addig (és azóta) Magyarországon a szakrális építészetben történt. A konzekvenssége, következetes végigszerkesztettsége az ami a meglepetésen túl egy téri, szellemi többletet biztosít a tervnek, biztos helyet biztosítva a döntött hatszögnek a hazai építészettörténetben.
részlet a fenti cikkből:
Szabó nem elsősorban kiállítási pavilonjairól ismert, noha jónéhány kiemelkedő darabot jegyez, hanem Csaba Lászlóval és Török Ferenccel a népköztársaság nagy templomépítő triumvirátusának tagjaként tarthatjuk számon. 1988-as haláláig tíz templomot tervezett, és ebből kilenc idővel fel is épült – négy a fővárosban. A legfontosabb mégis a legelső, egyben Budapest első, 1948 után emelt temploma a Farkasréten, amellyel az építész akaratlanul is nagy szerepet játszott a kádári vezetés és az egyház közötti feszült viszony konszolidálásában.
Az olvadás voltaképpen Mindszenty József 1974-es lemondatásával kezdődött; ezt az áldozatot VI. Pál és a Vatikán a még börtönben sínylődő magyar papok kiszabadításáért hozta meg. Kádár három évre rá személyesen is találkozott a pápával, akinek ajándékba az 1975-ben felszentelt farkasréti Mindenszentek-templom képét vitte magával, bizonyítandó a magyarországi vallásszabadságot. VI. Pál „cserébe” pápai áldást küldött a tervezőnek, Szabó a következő évben, 64 évesen megkapta az Ybl-díjat, először szakrális épületért a legfontosabb magyar építészeti elismerés 35 éves történetében. 1980-ra pedig elkészült a Magyarok Nagyasszonya-kápolna a római Szent Péter-bazilika altemplomában, válogatott magyar művészek segédletével – a „válogatott” értendő úgy is, hogy a lektorátus gondosan kizárt mindenkit, aki korábban Magyarországon hosszabb kapcsolatot ápolt volna az egyházzal.
Szabó itt találta ki, hogy az egyébként födémekhez használt BH-60 béléstestből tervezi meg az épületet – ez volt az elérhető legolcsóbb építőanyag. A szükségből erény lett, a templom nemcsak a hívek, de a szakma elismerését is elnyerte, és 2011 óta ez Budapest legfiatalabb műemléke.
továbbiak Kelenföldről: