Először az építészfórumon jelent meg cikk a házról, de (rajzilag) kicsit bőbeszédűbb a lengyel közlés. Érdemes alaposan megnézni az alaprajzot, vagy azt a gazdagságot, ami az egyes épületek nyelvi eszközeit redukálja ugyan, de pont ezzel éri el hogy a TELJES telket be tudja lakni, és azt 3 (vagy 4) különböző használatú és minőségű udvarral éli meg.
A helyszínrajz azért tanulságos, mert a látszólag ötletszerű, „rendetlen” elrendezés valójában egy valamikor „elromlott” ikerházas beépítés finom kezelése. Szinte mindenhol tűzfalhoz csatlakozik, és maga a szétbontás is érthető: az egyik a garázs, a másik az iroda, a harmadik a lakás, a negyedik a vendégház – azaz jól elkülönülő funkciók, a hozzájuk logikusan kapcsolódó udvarrésszel.
Az egyedüli amit hiányolok, az az előtető az egyes épületekről – nem tudom, hogy a szaggatott vonal az alaprajzon nem ezt jelölné-e – nagyon logikus lenne, és biztosítaná a fedett átjárást az épületek között.
Kedvenceink a diagramok:
Az építészek leírása (forrás: építészfórum):
Mikor a megbízással elkezdtünk foglalkozni, fő célunk az volt, hogy ne csupán egy házat tervezzünk a telekre, hanem magát a helyszínt változtassuk otthonnak nevezhető közeggé, olyan területté, ami munka- és élettérként szolgálhat lakói számára. A választott koncepció arra is lehetőséget nyújtott, hogy a meglévő adottságokat – azaz a telek mélyen fekvő, szomszédos épületekkel határolt karakterét – hatékonyan használjuk ki.
Kerestük az egyéni funkciók optimális elrendezését, ennek eredménye az alaprajzi kialakítás, míg a keresztmetszet az igények téri kontextusára adott válasz. Ezen összefüggések átfedése a belső terek olyan sorát hozta létre, melyek következetes geometriai logikát követnek, viszont arányaik és belmagasságuk változó. Néha, mikor valami észrevétlen tényező határozza azokat meg, akár meglepő hatást is keltenek.
A közvetlen környezet nagyon különböző, szabadon, oldalhatáron vagy utcafronton álló kis lakóházakból áll. Az általunk kialakított építészet igyekszik ennek a szövetnek szerves részévé válni, ugyanakkor őrizni egyértelmű szuverenitását. Egyfajta absztrakt reflexiónak szántuk az őt körülvevő „mindennapi életre”, melyet rendezni próbál, valamiféle szerkezetet és értéket adva hozzá.
Ebben az értelemben a projekt egyszerre tekinthető kortársnak, mivel mind tipológiájában, mind elrendezésében eltér egy átlagos családi ház építészetétől, vagy akár hagyományosnak is, mert a környező valóságra és a régi építési tradíciókra válaszol.
