Városi kertek, közösségi kertek - ROSTA Gábor

2011. december 01. 17:32 - mB

elhangzott a Francia Intézetben, 2011. november 17-én.


Városi közösségi kertek

Rosta Gábor politológus, A városi tanya” című könyv szerzője, a közösségi kertekről beszélt röviden. New Yorkban már 1900 kertet művelnek helyi lakosok, melyek közül olyan példát láttunk a konferencián, ami inkább kulturális funkcióval bír, a helyszínen virágok, bokrok nyújtanak burjánzó helyszínt irodalmi felolvasások, koncertek számára. De léteznek olyan kertek is, melyeket bevonnak az oktatásba, például interaktív biológia óra színtereként. Ezeknek a kerteknek nagyfokú közösségteremtő ereje van, szociális szempontból pozitív változások történnek a lakosság körében, környezetükben csökken a bűnözés, a lakók jobban magukénak érzik tágabb lakóhelyüket. A gyerekek nevelése szempontjából is pozitívak a tapasztalatok. Megtanulnak együttműködni egymással és a természettel az annak így megismert kis szeletén keresztül.

Budapesten Rosta Gábor minden önkormányzatot megkeresett, és minden esetben az „aha” élménnyel találkozott. De mint ahogy az hazánkban lenni szokott, mindenhol azt mondták: majd ha már valaki megcsinálta, akkor mi is. A kezdeményező szerepet végül a XIX. kerület vállalta magára.1000 m2-es területet jelöltek ki az Irányi Dániel és a Bem József utca sarkán, és mivel ez fővárosunk első és egyben minta közösségi kertje lesz, nem spontán módon, hanem három tervező: Jánosi Dóra, Kristály Anikó és Szabó Ágnes munkája alapján készül el, a remények szerint jövő tavaszra. Már mind a 21 parcella gazdára talált, megművelőik számára a következő fórumot két héten belül tartják. A III. kerületben már tavaly tavasszal elindult egy kert közösségi művelése a FöldKelte mozgalom révén, de ott nem a külföldi parcellázási módszert követik, hanem együtt művelik az egész kertet, és a munka nem közterületen, hanem magánkézben lévő telken folyik.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr853429457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

reekaa_p 2011.12.02. 09:53:02

A nyugati kert példák magánparcellákat biztosítanak, míg a Földkelte mozgalom közös tulajdonként tekint a kertre, együtt kertészkednek, hiszen szerintük a közösség akkor kovácsolódhat össze, ha együtt dolgoznak. Míg ha magánparcellám van, nem dolgozom együtt a többiekkel, akkor gondozom, amikor időm engedi. Kérdés, működhet-e egy kert közös tulajdonként, ha nagyobb közösség gondozza, hiszen mindig lesz valaki, aki többet gereblyézik, míg más kevesebb munkával ugyanannyi terményhez fog jutni. Szerintem ez a felállás csak kisebb, egymást jól ismerő közösségekben lehetséges. Ha a közösség szétszéled, a lelkesedés alábbhagy, a kert gondozatlanul marad. Tehát igen erős kapcsolatokra van szükség, amikor több embernek egy közös földet kell művelnie, gondolva a saját és a többiek igényeire is.

Ha mindenkinek van saját parcellája, szűkül a közös felület a használók között, hiszen szeparáltan dolgoznak, saját időbeosztással. Azonban kialakulhat egy egészséges versenyszellem a tagok között. Ha a szomszéd paradicsoma nagyobb a következő tavasszal az ő magját fogom elvetni, ez lehet a kezdete a közösség építésnek.

Egy lakótelepi szituációban a magánparcellákat tartom reálisnak, hiszen a lakók nem ismerik egymást, bizalmatlanok.

tiimii 2011.12.05. 22:59:19

a lényeg, kedves grafikával egy menő videóban összefoglalva:
peterpozsar.blogspot.com/2011/12/supercity.html
(nagyszínpad, nagyszínpad! -azaz címlapra is mehetne akár...:)
[bónuszkérdés: ki ismeri fel a narrátor hangját?]
süti beállítások módosítása