elhangzott a Francia Intézetben, 2011. november 17-én.
Városi közösségi kertek
Rosta Gábor politológus, „A városi tanya” című könyv szerzője, a közösségi kertekről beszélt röviden. New Yorkban már 1900 kertet művelnek helyi lakosok, melyek közül olyan példát láttunk a konferencián, ami inkább kulturális funkcióval bír, a helyszínen virágok, bokrok nyújtanak burjánzó helyszínt irodalmi felolvasások, koncertek számára. De léteznek olyan kertek is, melyeket bevonnak az oktatásba, például interaktív biológia óra színtereként. Ezeknek a kerteknek nagyfokú közösségteremtő ereje van, szociális szempontból pozitív változások történnek a lakosság körében, környezetükben csökken a bűnözés, a lakók jobban magukénak érzik tágabb lakóhelyüket. A gyerekek nevelése szempontjából is pozitívak a tapasztalatok. Megtanulnak együttműködni egymással és a természettel az annak így megismert kis szeletén keresztül.
Budapesten Rosta Gábor minden önkormányzatot megkeresett, és minden esetben az „aha” élménnyel találkozott. De mint ahogy az hazánkban lenni szokott, mindenhol azt mondták: majd ha már valaki megcsinálta, akkor mi is. A kezdeményező szerepet végül a XIX. kerület vállalta magára.1000 m2-es területet jelöltek ki az Irányi Dániel és a Bem József utca sarkán, és mivel ez fővárosunk első és egyben minta közösségi kertje lesz, nem spontán módon, hanem három tervező: Jánosi Dóra, Kristály Anikó és Szabó Ágnes munkája alapján készül el, a remények szerint jövő tavaszra. Már mind a 21 parcella gazdára talált, megművelőik számára a következő fórumot két héten belül tartják. A III. kerületben már tavaly tavasszal elindult egy kert közösségi művelése a FöldKelte mozgalom révén, de ott nem a külföldi parcellázási módszert követik, hanem együtt művelik az egész kertet, és a munka nem közterületen, hanem magánkézben lévő telken folyik.
