Rejtvény - ha van bárkinek ideje a nyári sürgölődések közepette. Tehát: mit látunk a képeken: melyik város, melyik projekt, mikor épült?
A remélhetőleg záporozó megfejtések után még több képet töltök fel - és lőn:
A Három Vas látogatása körzőországban
Időnként a 24-es villamoson visz a jósorsom, és ebbe az épületbe minduntalan belebotlom. Szokás szerint indulatokat ébreszt - ennek köszönhetően szálltam le a napokban és fotóztam körbe (telefonnal - bocs).
A kompozíció jól láthatóan azon a mélyen átélt öröm-mámoron alapszik, hogy a tervező megtalálta körzőjét. Ennek aztán alárendelődik minden: a telepítés, a szomszédokhoz való csatlakozás, a lakások térkihasználása, a téglaburkolat... Minden.
A légifotókon jól érzékelhető, hogy a körzőmámor miatt a lakások nagyon nagy része (a nagy karikában és a középső toronyszerűségben) ÉSZAKI, a telepítés miatt ott sem tudja kihasználni a napot, ahol arra amúgy mód volna.
Mi marad? Üres, formalista gesztusok, a nyolcvanas évekből (jól mondtátok: Bottától, Aldo Rossitól) ránk maradt igen avíttas motívumkincs. Ez a ház mindössze annyit mond, hogy "Láttam pár Mario Botta házat (messziről, fényképen), tetszett".
Ez még önmagában nem is baj, hanem hogy fel se veti a működő téri viszonylatok lehetőségét. Az építész tortát tervez, vagy legóházat - aztán valahogy majd csak elférnek benne Törpapáék.
A döbbenet egyébként az, hogy bár az első pár ütem a kilencvenes évek végén indult, de a projekt nagy része 2003-04-06-08-ban készült, tehát ezek valóban "friss", mai épületek.
Fent a hatalmas kapu, ami - nem vezet sehová. Hacsak nem - durr - neki a következő tortának (a kiváltás biztos jó drága volt).
- Fiúk, terveztem egy virágcserepet!
- Ne csináld, tudod hogy határidőnk van a kiviteli tervvel!...
- Ugyan... kicsit felnagyítjuk, jó lesz ez sarokmotívumnak is.
A mindenféle maradék terek egyike a sötét, használhatatlan árkádsor. Pardon, helyesbítek: remekül tárolhatóak itt a kukák.
A falak vastagok, a nyílások (relatíve) kicsit és kevés van belőlük, a teraszok így sötétek és leárnyékolják a lakást:
A telepítés igazi vesztesei az udvarok: a nagy szabad felületek ellenére csupa használhatatlan, gazdátlan, maradék tér - még a Parkolóház feliratot is lelopták.
Használatlanok - mert használHATATlanok: minden burkolt, csupa aszfalt, csupa parkoló; ahol kialakulna egy kis teresedés, ott drótkerítés vágja ketté a teret:
Bizony: középen az a kerítés elindul az egyik ház sarkától középre, és ott megáll...
CSAK.
Na de vannak nekünk vigaszaink is: hiszen ott van a tér közepén a Három Magyar Vas:
Na így már más, nagy baj már nem lehet - sőt, ami a dolgot aztán igazán lehorgonyozza a Magyar Rögvalóság és Kontinuitás évezredes kútjába, az a Nemzetiszínű Trafó:
Hihetetlen? Pedig így van - nézzük meg fentől is:
Az érdekes az, hogy a ház közben sikert sikerre halmoz: 2008-ban valami nemzetközi építőipari díjat nyert, a lakások jól mennek, népszerűek, a tervező, Kévés György pedig Kossuth díjas.
Én viszont mégsem tudom magam jól érezni a körzőházak alatt - nem jó ott lenni, nem jó arra járni. Ugyanaz a káosz és esetlegesség és nem-oda-valóság amit a levegőben cikázó nagyfeszültségű vezetékek pókhálója kapcsán érzek.
Ha van környezeti hitelesség, akkor ilyen szempontból ez a ház hiteles, a helyén van a nyolcadik kerület szélének dzsungelében.
"Le kell menni kutyába?..." Valahogy azt gyanítom azért, hogy ennél magasztosabb célokat tűzött ki maga elé. Még ha nem is sikerült.
Most találtam egy fórumban:
…a kör alakú beépítés hangszóróként erősíti fel a zajokat, még a halk beszéd is átjön a másik oldalra, hát még a házilag nyomott diszkózene. (…) A körház földszintjén bokáig ér a hulladék, de a kerületi közterületesek be se jönnek a területre, a Kálvária térnél véget ér a szolgálatuk. A kápolna körüli állapotokról (ahhá, akkor a trafóház valójában kápolna! – mB) szégyellek írni, mert egyszerűen nyilvános illemhely illumináltak és kutyák részére.
más ezt írja:
rossz hangszigetelés, zaj, vízhálózat problémák, szag, lopások, penész.
Engem amúgy tényleg érdekelne egy ilyen épületegyüttes alapos téri vizsgálata, térelemzése: mi honnan nyílik, mi mihez kapcsolódik, mi elérhető és használható és mi nem, melyek a szerethető és melyek a taszító részei - és mi volt ebben a tervezés szerepe? Nagyon izgalmas lenne - kár hogy itt a nyár, na majd ősszel a nyakatokba akasztom.
(Na egyébként itt Veronikáék Sopron-vizsgálata jut eszembe a sok színes pöttyel.)