Tanulságos műemlék újjáépítési történet a mostari Öreg Híd esete. Mint tudjuk 1993-ban felrobbantották.
- az építészfórumról, Hanusovszky Katalin hozzászólását átemelve -
A helyreállítási munkálatokat magyar hídépítő mérnökök kezdték el. Õk emelték ki a Netervából a lezuhant kőtömböket. Sokáig abban bíztak, hogy a valamennyit fel lehet még használni az új híd építéséhez, de a kiemelésük után rögtön kiderült, annyira megsérültek, hogy mindent elölről kell kezdeni. Nem is annyira robbantás, mint a folyó erős sodra rombolta legjobban a köveket.
A firenzei egyetem építőmérnökei egy szintén firenzei tervezőirodával közösen dolgozták fel az Öreg hidat alkotó kövek adatait és ott is tervezték meg az új híd térbeli képét. Az újjáépítési munkához minden egyes kőtömböt külön-külön meg kellett tervezni ahhoz, hogy az új híd pontosan olyan legyen, mint a régi.
A kivitelezés során egy újabb náció érkezett Mostarba: a törökök. Ezúttal nem hódító szándékkal érkeztek, hanem azért, hogy megmunkálják a több mint ezer kőtömböt. A török kőfaragók két évet töltöttek el a kövek megdolgozásával. Közben német- és orosz hídépítő mérnökök is csatlakoztak az újjáépítési munkálatokhoz.
Az építőköveket acél csapokkal kapcsolták össze, a csapok a kövekbe vájt furatokba illeszkedtek, a furatokat pedig ólommal öntötték ki. Így egy kő-acél rendszer alakult ki, amely a híd szerkezetét adta korábban is, tehát az újjáépítés során is a korabeli szerkezeti megoldást alkalmazták. A hírekben az volt olvasható, hogy "A lefektetett műemléki elvek alapján valamennyi fellelt maradvány újrafelhasználásáról egyenként döntöttek, mindez mintegy 45 000 adat elemzését tette szükségessé."
Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti hídépítők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudományuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor a tesztek során kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartáshoz szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.
Aki járt ott a felrobbantás előtt, emlékezhet a híd járófelületére, a halvány helyi „tenelija" mészkőből, ami a nap helyzetétől és erejétől függően változtatja színét. A tükörfényesre koptatott kövek mintha koponyák úgy simultak a talpakhoz, aki járt rajta, nem felejti el.
Kilenc évbe telt a híd megépítése Hajrudin tervei alapján, két nap kellett a lerombolásához és 11 év az újjáépítéséhez. A Világbank anyagi támogatásával, 15 millió eurós költséget emésztett fel végül a 2004-re elkészült új híd.
Hogy milyen az új híd? Hát szinte minden ugyanolyan, csak éppen az a 427 év hiányzik róla, meg a tükörfény, meg a Szulejmán lába nyoma....De ezek nagyon.
(Apropo nem kéne nekünk is megpróbálkoznunk a törökökkel? Már úgyis olyan rég jártak Egerben...)
___
lásd még:
- Stari most - a Wikipédia szócikke (magyar)
