- azaz: Országos Településrendezési és Építési Követelmények. Van aki szerint egy építész ezzel kel és ezzel fekszik - mindenesetre azért ILLIK tisztában lenni az alepvető rendelkezéseivel.
Szerencsére online is elérhető, méghozzá a legaktuálisabb - sőt, a tervezeteket is jelölő - változat, íme:
Ebből egy nekünk esetleg fontos rész:
A "fogalommeghatározások" közül:
90. Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét.
(...)
93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
- a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés,
- b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
- c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető - az építmény tömegétől kiálló részeinek - az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
(Kiemelések tőlem)
Ugye az utolsó bekezdés jelenti az "elegáns légtérlopás" estetét, amit a budapesti hagyományban erkélynek, függőfolyosónak vagy zárterkélynek hívhatunk - ez utóbbi valóban szerves része a belvárosi utcaképnek.
Tekintve hogy alaprajzi mélységben 1,5 métert ad nekünk, ezt érdemes is kihasználni.
