- az Archdaily cikke - nem egészen szakszerű és nem teljes fordítás -
- Az eredeti, teljes dokumentum itt letölthető!
Greg Clark Önkormányzati Miniszter (Minister for Local Government) támogatásával a ResPublica és a RIBA (Brit Építészek Királyi Intézete) egy vitairatot bocsátott ki ami a szomszédsági tervezés alapvető rendszereit változtathatja meg azzal, hogy várostervezési ügyekben jóval nagyobb beleszólási lehetőséget és nagyobb hatalmat javasol a helyi közösségek számára. A találóan „A szomszédsági tervezés újragondolása: a konzultációtól az együttműködésig" címet viselő írás a „valós közösség-irányítású tervezés" értékeit elemzi, amelyben a téma szakértői a tervezési munka előkészítéseként fejlesztőkkel, a helyi hatóságokkal és közösségekkel társulnak. Az írás azzal a hittel szorgalmazza a közösségek felkeresését és aktivizálását, hogy a társulások és együttműködések valódi bizalomra és megértésre vezetnek a tervezők és a munkájuk által érintett közösségek közti kapcsolatban.
Az írás az Önkormányzati Törvény (Localism Act) egyik, a hatalmat kormányzattól egyre inkább a helyi önkormányzatok felé átcsoportosító bekezdésére reagál. A törvény a törvényhozóknak és a hatóságoknak a szomszédságok alaposabb megismerésére ad lehetőséget illetve arra, hogy a különböző közösségek igényeire jóval helyspecifikusabb válaszokat adjanak majd. Ez serkenti majd törvényalkotó szervek közti nagyobb egymásrafigyelést, és – ahogy a jelentés rámutat – olyan erősebb és összetartóbb közösségeket hozhat létre, amelyek aztán valós társadalmi és gazdasági sikerekre is számíthatnak.
A jelentés ennek a fontos kapcsolódásnak az elősegítésére olyan együttműködést serkentő környezetek kialakítására tesz javaslatokat, ahol a közösségek valóban megtapasztalhatják a részvételüknek a folyamatra gyakorolt tényleges hatását. Prioritásként emeli ki szomszédsági fórumok létrehozását az ahhoz szükséges forrásokkal és a tervezési programokat lehetővé tevő háttér biztosításával. Ebbe beletartoznak: kormányzati források, különböző irányító és döntés-előkészítő szervezetek részvétele, helyi forrásteremtő módszerek tervezése, ami a szervezetek hosszútávú működését alapozza meg.
A lehetőségek felkínálásával ugyanakkor felelősséget is ruháznak az egyes közösségekre. Ezt a szöveg „a befektetett javak társadalmi megtérülésének" nevezi.