- ld. még Frank Gehry kommentárját: a "Bilbao-hatás? Baromság" (Sunday Times)
A "Bilbao-hatás" egy sokak által (sajnos rosszul, leegyszerűsítően) használt fogalom - eszerint a baszk város hírnevét, nemrégiben bekövetkezett fejlődését a Gehry-féle múzeumnak, mint "építészeti attrakciónak" köszönhetné, azaz ugye a "sztárépítészet" segítségével került volna fel a "világ építészeti térképére", és vezetői erre mint jól értelmezhető, könnyen befogadható jelre építve próbálnák kialakítani a város imázsát (ennek egyik nyoma lehet a lenti James Bond film is, ahol felbukkan az ikonikus épület pár pillanatra):
(Az épület egy 1991-es meghívásos pályázatot követően épült fel.)
A valóság ennél bonyolultabb - és szerencsére szebb is. Erről (ha nem tévedek) Kádár Bálint megjegyzése mindannyiunk számára megszívlelendő lehet:
A Bilbao effektet általában tényleg a Gehry-épület városra gyakorolt hatásának értelmezik a legtöbben. De Bilbaoban ez nem minden. A Gehryt egy mézes-mázas csalinak szánta a város - sikerrel. De az igazán nagy dolog az a több mint 25 éve folyó városfejlesztési munka, amelyet a baszk tartomány, a városvezetés és a helyi szolgáltatók/nagyvállalatok közösen, konzorciumba tömörülve végeztek el. A Guggenheim az indítómotor, de Bilbaoban ott egy azóta csodálatosan ketyegő gépezet.
Ma már mindegy a városnak, hányan látják a világhírű - szerintem használhatatlan - múzeumot. Metrót (Foster) és villamost építettek, repülőteret (Calatrava), MINDEN vasutat letesznek a föld alá, a felszabadult területeken hatalmas város és köztérfejlesztési projektek folynak, 30 éves folyótisztítási program van és az összes folyópartot pihenőfunkciókkal felújítottak, gyalogoshidakat építettek. Új lakónegyedek nőttek ki a földből, itt föld alatt vezetett hidraulikus szemétgyűjtő rendszer vaan automatikus szelektáló-központokkal. Az új negyedekben stadion (E. Arroyo) kultúrközpont, és tucatnyi szolgáltatás épül, pályázattal helyi építészek építenek hol rosszat, hol csodásat. Mindezt egy BilbaoRia2000 nevű holding koordinálja, aki a rozsdaterületeken épülő ingatlanok értéknövekedéséből finanszírozza a közterek és közfunkciók kiépítését. Persze a leromlott ipari városnak kellett a csili-vili Guggenheim, indítómotornak.
Budapest sokkal nagyobb ennél, viszont itt a Bilbaóban példásan véghezvitt fejlesztési terv összes többi eleme hiányzik. Kár. Tényleg elküldhetnénk pár városvezetőt Bilbaóba tanulni, de nem a Guggenheimet. Én 5 éve ott voltam, azóta ingyenes kiadványt küld nekem a holding a fejlesztések állásáról - szép színes városmarketing. Idén megint meg akartam látogatni a várost, de ez sajnos elmaradt. Mindenki menjen és lásson! (forrás)
(repülőtér - Santiago Calatrava)
(gyalogoshíd - Santiago Calatrava)