Piet Blom kockája - felújítva

2013. augusztus 24. 14:44 - mB

http://static.dezeen.com/uploads/2013/08/dezeen_Renovation-of-Piet-Bloms-Supercube-by-Personal-Architecture_1asq.jpgA holland Personal Architecture újította fel Piet Blom ikonikus Kockaház-együttesének egy részét Rotterdamban - az épület most a büntetésük utolsó időszakát töltő elítéltek szálláshelye (Exodus alapítvány).
A Szuperkocka (Supercube) az 1980-ban épült 40 csúcsán álló kockából felépülő, hatszögű oszlopokon álló együttes egyik tagja. Némelyik egységben lakások vannak vagy hotel, ez a négyszintes blokk viszont építése óta nagyrészt üresen állt.


frissítés: Piet Blom rajzai és a Piet Blom alapítvány az Archdaily-n,

http://ad009cdnb.archdaily.net/wp-content/uploads/2013/08/5221252be8e44eeef900000e_the-people-s-architect-dutch-resident-s-pay-tribute-by-crowdfunding-future-piet-blom-museum_blom_10-528x729.jpg


Nagyobb térképre váltás

http://static.dezeen.com/uploads/2013/08/dezeen_Renovation-of-Piet-Bloms-Supercube-by-Personal-Architecture_ss_2.jpg

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture(A többi alaprajz és metszet lejjebb!)

A belső fő problémájának a szintek közti kapcsolat hiányát, a függőleges térbeli viszonyok unalmát és a kellemetlenül sötét közbülső szintet jelölték meg. A Personal Architecture építészei ezért egy átriumot alakítottak ki a természetes fény bevezetése és a közlekedés tisztábbá tétele érdekében.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

"A ház sötét volt, gyorsan felmelegedett és szinte semmilyen kapcsolat nem volt a szintek között" - magyarázzák Sander van Schaik és Maarten Polkamp építészek.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Az átrium széleire új lépcsők kerültek a szintek összekapcsolására, a külső peremre kisebb helyiségek: konyha, a fürdők és a recepció került.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

A teljes magasságú megnyitás a hőháztartásban is segít, kürtőként működik a négy szint között és viszi a lenti hűvösebb levegőt a felmelegedett felső szintekre.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

21 fő hálószobái veszik körbe az átriumot a két közbülső szinten, mindegyik külön fürdővel.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Az egyterű legfelső szint a közösségi tér - a közös étkező mellett a konyha van, az átrium szélén számítógépes állomások, fent egy klubhelyiség.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

(A Personal Architecture egy korábbi munkája a hágai városháza felújítása.)

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

fényképek: René de Wit.

Az építészek ismertetője:


Living Together in a Giant Cube

Renovation of the 'Supercube' into a twenty-room residence for former convicts by Personal Architecture

After thirty years of vacancy the Supercube, being part of Piet Bloms world famous cube complex in Rotterdam, gets its first real destination. Under the guidance of the Exodus foundation the Cube is inhabited by 20 delinquents in the final stage of their detention.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Since its completion in 1982 the Supercube has been mostly vacant, some parts of the building weren't even fully completed. According to the architects, Sander van Schaik and Maarten Polkamp, this is explicable: 'the building was dark, it warmed up quickly and there was no relation whatsoever between the floors'. Not the ideal circumstances for the new function either, where transparency, social control and facilitating encounters between its inhabitants are vital conditions for the success of re-integration.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

The discontinuity between floors, the tedious vertical progress and the dark, inconvenient middle floor are considered the three problematic issues in the original building. To carry out the proposed program, a twenty-room residence complex, these issues are tackled by means of a single intervention. To this end, a rectangular shaft is inserted into the heart of the building, creating a void of 3x3 meters throughout the entire height. The void raises the transparency and coherence of the building and adds a great deal of sunlight from the tip to the underlying levels. In addition, the element plays a part in thermally regulating the building; the 'chimney effect' created by the new shaft, means cool air from the underlying floors rises up and cools the warmer tip of the cube. Several functions such as reception, pantry, laundry / bathrooms, storage and kitchen are located inside the shaft wall. Furthermore, this 'service wall' supports the stairs that wind up through the floors.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

With the realisation of the nearby Stayokay Hostel in another part of the cube complex, Personal Architecture already upgraded a part of the iconic and world famous cube complex. Placing this new function within a tight community like the cube complex was a daring enterprise but it is expected that the Exodus foundation and its inhabitants will have a positive influence on the atmosphere of the total complex and that the social control and supervision will increase. Cooperations between the Exodus foundation, the inhabitants of the regular dwellings, volunteers and the companies in the surroundings are gradually taking shape.

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Site plan

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Ground floor plan - click for larger image

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

First floor plan - click for larger image

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Second floor plan - click for larger image

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Third floor plan - click for larger image

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Concept diagram - ventilation

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Concept diagram - daylight void

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Concept diagram - circulation

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Concept digram - interaction

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Concept diagram - interior element

Renovation of Piet Bloms' Supercube by Personal Architecture

Concept diagram - programme

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr725474722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2013.08.28. 00:13:16

@oolajtoo: először azt hittem komolyan mondod (legalábbis nagyon remélem hogy csak vicc :-) ).

Az izraeli példában a fenti kísérlet minden negatívuma megvan, a méret miatt jócskán felnagyítva, az előnyök nélkül. Monotonitás, sötét terek, nehezen belakható lakások - a dolog kritikája maga az utóélet, a cikk utolsó képein jól látszik, kár hogy nem tudom ide beilleszteni.

oolajtoo 2013.09.03. 11:49:57

a zumthor postal együtt már érdekesebb a kérdés ...

mert ott minden esetben a zárt önintegritás megmarad a kb. 20 éves távlatban is. ellenben a 70-es évek végén épült két strúktúra-jellegű építmény közül vajon az izgalmasabb, amelyik képes új történéseket önmagába integrálni, vagy az, amelynek a belső szabályai olyan erősek, ezeket leveti önmagáról?

megváltozik az izraeli építmény jelentése? meg. azonban a legbelsőbb, leglényegibb tartalma talán csak árnyaltabbá válik.

azt persze nem tudom megmondani, hogy ezáltal erősödik e, vagy gyengül?

meddig tartható fenn a tiszta állapot az első építmény esetében? létezik egyáltalán? nálunk létezne?

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2013.09.04. 07:37:58

@oolajtoo: az "erősödik vagy gyengül" azért nem jó kérdésfelvetés, mert a házra CSAK mint alkotásra, mint 'képzőművészetre', mint egy alkotó szellemi termékére kérdez rá - csakhogy itt a dolog az ott lakók bőrére megy. Az átalakítások üzenete tehát nem az, hogy "lám itt egy újabb olvasat", hanem hogy a lakások ROSSZAK, sötétek voltak, hogy azokat át KELLETT alakítani. Ami némely szempontokból izgalmas végeredményt hozhat, de mégiscsak az alapgondolat bukása, és mégiscsak az ebben lakók, az ebbe (kénytelen kelletlen) pénzt ölők bőrére...

oolajtoo 2013.09.05. 09:35:28

ok, aztgondoltam, hogy a struktúraelv és hogy 77-ben a participációs utóhullámban még valamiféle átfedés van e két dolog között... és valamiféle furcsa nyitott struktúra alakul ki ...
világos hogy csorbulás történik, csak nyíltan nem ordítom bele az éterbe ezt, ellenben ez a veszteség érzet néhol valamiféle furcsa, új dolog megjelenését eredményezheti, szerintem.

amúgy az a baj, hogy úgy igyekszünk értelmezni ezt a kérdést, mintha az európai szabályok érvényesek lennének a B jelű területen is, pedig nem.

ezen a képen; static.dezeen.com/uploads/2012/09/dezeen_Iwan-Baan-on-architecture-without-architects_2.jpg én például teljességet látok, a számtalan hiány-állapot helyett.

a többit kettőkor megbeszéljük ...

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2013.09.06. 18:35:03

@oolajtoo: Igen, érdekes összehasonlítások – az izraeli példa annyiban azért (alapjaiban) más, mivel azt nem egy nyitott, folytatandó struktúraként képzelték el, hanem zártnak, amit csak azért volt MUSZÁJ folytatni, mert (pardon a tömörségért) sok szempontból ROSSZ volt. Így az átalakításokat én nem tudom esztétikailag értékelni, mert nem független attól a fájdalomtól amit a hibás kiindulás jelent, amit a beköltözőkre ráKÉNYSZERÍTETT átalakítások és pénzköltések jelentenek.

Érdekes párhuzam lehet Janáky szépségrejtek-gyűjteménye: az is egy olyan összeállítás, emit nem tudok keserűség nélkül végiglapozni, mert majd’ mindegyik épület kényszer-átalakításokról, elfalazásokról, kénytelen-kelletlen foltozgatásokról mesél – esztétikaként.

És ezért gyökeresen más Torre David vagy a Quinta Monroy esete: előbbinél egy nem-lakható struktúrát foglaltak el és élesztettek fel a beköltözők, a másodikban az építészek egy félkészen is működő, de folytatásra buzdító, azt természetesen befogadó, sőt szinte elváró rendszert adtak a lakóknak. Mint mondják, hihetetlen nagy sikerrel.
Tehát míg e kettő izgalmas és szépen kibontott LEHETŐSÉG (és így gazdagodás, személyessé tétel, stb.), az izraeli és a Janáky példák viszont (nekem többnyire szomorú) kényszerek.

tarsas2010.blog.hu/2013/03/01/non-design_az_epiteszet_szandekolatlan_jovoje