"Tanuljunk meg lakni!" - Kerékgyártó Béla előadása/írása

2012. december 12. 12:00 - mB

Sargfabrik bent.jpg

"Tanuljunk meg lakni!"

- participatív törekvések a bécsi lakásépítésben

Elhangzott a Debreceni egyetem konferenciáján 2011-ben. Lent pár kiemelt bekezdés
- a teljes írás letölthető itt (pdf); <<

Adolf Loos címben szereplő felszólítását sok bécsi építész és kritikus fogalmazta újra a 20. század folyamán napjainkig. A modern tömegtársadalom és urbanizáció körülményei között az életvitel és a lakás nagy mértékben alakítottá vált, ami új és állandóan újragondolandó feladatok elé állította az építészeket – de a használókat is. (...)

A beleszóláson (Mitbestimmung), részvételen (participáció) alapuló tervezési, illetve közösségi projektek lehetőséget adnak individuum és közösség, privátszféra és nyilvánosság, tervezői autoritás és használói igények közötti közvetítésre. Sokféle formájuk létezett és létezik. Említhetők akár Bécsben az 1920-as évek elejének önállátó telepei is. Szorosabb értelemben azonban a 60-as évektől kezdődően beszélünk participatív építészetről. Mint egy új bécsi kutatás rámutat, a participatív építészet többet jelent néhány részmegoldás választásánál vagy mozgatható válaszfalaknál. Nem jelenti ugyanakkor az építész szerepének, kompetenciájának kiiktatását. „Ma az építőközösségek sikerességének legfontosabb kritériuma a közösségi döntéshozatal helyes fokának megválasztása és a lehető legnagyobb hatékonyság. Ezzel kapcsolatban megfontolandó, hogy a különböző célcsoportok a participáció különböző fokozatait igénylik." (Temel et al. 2008, 8-9)

Az alábbiakban a participatív építészet három korszakának egy-egy jellegzetes képviselőjét, illetve példáját vesszük röviden szemügyre.

1. Az első nagy hullám, Ottokar Uhl.

Ausztriában, illetve Bécsben is a 60-as évektől indult el és a 70-es években bontakozott ki a participációs törekvések első nagy hulláma, fő képviselői Ottokar Uhl és Eilfried Huth voltak. Uhl tervezési módszerében a nyitottságot, folyamatszerűséget, az egyedi körülményekre való reagálás jelentőségét hangsúlyozta. Egy „redukált vagy cselekvésorientált esztétikát" képviselt, amely szerint a tárgyiság csak a cselekvésekhez szükséges minimálisformában szükséges és elfogadható.

http://gallery.photo.net/photo/3374622-md.jpg

2. Minta vagy kivétel? A Sargfabrik

A kortárs osztrák építészet nemzetközileg is jól ismert, sokat publikált participációs projektje a Sargfabrik, amely nemrég ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Ha azonban a létrehozás egész folyamatát tekintjük, majd egy évtizeddel hosszabb időszakról van szó. S ezt itt mindenképp indokolt tekintetbe venni, hiszen a kezdeményezés, a csoport- és programalkotás a folyamat szerves részét képezte.

Sargfabrik udvar.jpg

sargfabrik alapelvek copy.jpg

3. A lakó- és építőközösségek új hulláma?

A Wohnprojekt Wien Wohnen mit uns (Lakj, lakjatok velünk) közösségi projektje két évvel ezelőtt indult. 14 különböző korú és foglalkozású résztvevő kezdte el kigondolni egy közös életforma kereteit. Az elképzeléseknek a Nordbahnhof területére kiírt építettői pályázat elnyerése adott realitást. Az építési telket és a megbízást az építész egy építtetővel együtt nyerte el, az építtető azonban szabad kezet adott az építészeknek a közösségi tervezésre. Az építtető ugyanakkor bebiztosította magát azzal, hogy az elnyert telekre két épülettömböt terveztet, a közösségi projekt mintegy negyven lakást tartalmazó épülete mellett a másik, hasonló nagyságú épület bérlakásokat tartalmaz.

wohnprojekt-wien-gruppe.jpg

Ma az építőközösséghez 50 felnőtt és 15 gyerek tartozik, s együtt vesznek részt az épület tervezési folyamatában. A közösség által választott, egyébként már a Sargfabriknál is bevált építési forma, az "otthon" (Wohnheim) lehetővé teszi támogatás igénybe vételét a közösségi létesítmények megvalósítására. A lakrészek a megépülés után nem kerülnek magántulajdonba, hanem, ismétcsak a Sargfabrikhoz hasonlóan, a lakók bérlik a közösséget képviselő egyesülettől.

Artikelbild

---

Hogy nálunk megjelennek-e, s mikor a hasonló kezdeményezések, sok tényezőtől függ: intézményektől, szabályozástól, civilektől – de nagy mértékben a kezdeményezőkész építészektől is... (Nálunk a rendszerváltást követően az egyoldalú privatizáció és az önkormányzati törvény folytán fehér hollónak számít a lakásépítés területén (is) az innovatív kezdeményezés, kommunális szerepvállalás. Jószerével egyedüli példaként a bankár-befektető, Iványi György által kezdeményezett Magházat említhetjük, amely azonban mindjárt az első épületnél csődöt mondott.)

http://www.wohnprojekt-wien.at/wp-content/header-images/ueber%20uns.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr114955868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.