Az elektromosság kelenföldi templomában

2012. július 11. 00:06 - mB

A nemrég felemlegetett Soharóza egy itt megtartott koncertjének köszönhetően ismertük meg az épületegyüttest - amiről a fotók valamennyit, de nem mindent tudnak visszaadni. Az építés ideje a huszadik század tízes és huszas évei, a részletképzés, a tipográfia, az arányok, az anyaghasználat eleganciája és nagyvonalúsága (és egysége) simán Behrens legjobbjai mellé tehető. Gyönyörű, akinek módja van, ismerkedjem meg a házzal! A fotók és a cikk az Index írásának (2007, részletek) átvétele.

>> bónusz: Konkoly-Thege György és Bujnovszky Tamás fotói <<

A terület és a rajta lévő ipari műemlék is az Öböl XI. Kft. tulajdona, az épületek állapota leromlott, a területen építkeznek, így magánember nem teheti be a lábát az egyébként védettként számontartott ipari műemlékbe. Pedig a XI. kerületben, a Hengermalom utca Duna felőli végénél, a Kopaszi gát szomszédságéban Magyarország valószínűleg legszebb ipari emléke áll.


Nagyobb térképre váltás

Ipari szentség

A hőerőmű tervezésével azt a Reichl Kálmánt bízták meg a XIX-XX. század fordulóján, aki Buda másik ipari csodáját, az óbudai gázgyárat is tervezte, bár ez a munkája már befejezetlen maradt. Az építész halála után Borbíró Virgil fejezte be a terveket, a vizet a Dunából nyerő, szénnel fűtött erőmű épületeinek megálmodása nagyrészt az ő nevéhez kötődik.

Okrutay Miklós műemlékvédelmi szakember "A Kelenföldi Hőerőmű" című írásában így ír a Verne-regények világát idéző helyről:

a századelő embere "a technikai fejlődést az elemi erők felett aratott győzelemként élte meg, mely szimbólumként leginkább egy erőmű épületében kristályosodhatott ki. Reichl kelenföldi épületeinek hatása erőteljesen képviseli ezt a szellemiséget. A kazánházak, a gépházak, de különösen az áramfejlesztő turbinák csarnoka templomok szentségét idézi. A termeket végigjárva isteni - de legalábbis emberfölötti - hatalom jelenlétét érezhetjük, mely hatást a hol szokatlanul fojtó és feszült csönd, hol a magukra hagyott gépek tébolyult-tomboló zúgása mélyíti el. [...]

A belső terek hálózata a vezénylőterem üvegcsarnokában nyer végső értelmet. A gép - és általa a természet - fölötti hatalmat megszerző ember szentélye ez, ahol a kazánokban hevített gőz nyomása, a turbinák tekercseiben gerjesztett áram feszültsége műszerek adataivá szelídül."

Ahogy közeledik a látogató a kapcsolóterem felé (aminek atmoszféráját Kozelka Tivadar fotói (fent és lent) alapján lehet azért ismerni), úgy növekszik a feszültség. A folyosókból nyíló boxokban némán gubbasztanak a több ember magas szerkezetek, a falakon utcanevek és műszaki feliratok adnak némi támpontot, hogy éppen az áramszolgáltatás mely része mellett haladunk el. Majd egy szűk kétszárnyas ajtón belépve tárul fel a valódi csoda, a kapcsolóterem.

http://www.nefmi.gov.hu/site/upload/2006/09/feny_es_forma_060905_01_500x500.png

Az ovális opálüveg mennyezetről alig tudja levenni a szemét az ember, a falakon körbefutó lámpák vak füzérei, a feszültség- és áramerősség-mérők, a pultok kapcsolói, a külső körfolyosó ma már moccanatlan mutatójú műszerei mind az ember és technika lázas egységét dicsőitik.

A gyár sorsa bizonytalan, de talán nem reménytelen. Az épületekhez védettségük miatt nem lehet nyúlni, bár ez jelenleg egyben azt is jelenti, hogy állagmegóvás címén sem tesznek keresztbe egy fűszálat se. A két éve még áramot termelő erőművön ez meg is látszik. Ami bíztató, hogy a tulajdonosoknak vannak elképzelései a - kulturális és üzleti jellegű - hasznosításról. Bár konkrét tervek még nem születtek, remélhetőleg húsz év múlva már a környék ékköve lehet az évszázados ipari emlék (2007).

http://www.vandoriskola.hu/files/tartalom/kurzus/II_4_eromu/foto05.jpg

http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=48209

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr304636959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.07.12. 21:07:10

Többen is arra jutottunk (+ Johanna és Fruzsina), hogy a fotókról kevésbé jön vissza az épület éteri csendje, ereje, karaktere. Mindenki: fel a személyes látogatásra! Az élmény nem marad el.

krumplipapucs 2012.07.18. 00:09:25

@mB: Sziasztok! Engem érdekelne egy személyes szemlegeltetés de gondolom nem úgy megy, hogy becsengetek és fogadnak. Hogy lehet ide bejutni?

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2012.07.18. 11:03:14

@krumplipapucs: szia - engem is érdekelne, viszont nem tudok semmit. Mi az alsó légifotó bal alsó csücskénél mentünk be :-), tehát vagy meg lehet ott kérdezni a biztonsági őrt, vagy a Soharóza társulatot (mostanában egy levelet várok épp tőlük), vagy a KÉK-et, akik szerveztek már ide sétát. Vagy az erőmű vezetőségét... De tényleg érdekelne engem is a dolog, későbbi lehetőségek miatt.