Egy kis jegyzetelés a Nagykovácsiba teendő turnénk elé, a magam számára (is), még ha kicsit szárazan is, elsőre:
Nagykovácsi főutca, hallgatói pályázat:
- A díjazott tervek az építészfórumon (jpg, kis méret, értékelés)
- A díjazott tervek Nagykovácsi holnapján (pdf, nagy felbontás)
Ugyanott, azaz Nagykovácsi honlapján a pályázat kiírásának mellékleteként helyszínrajzok mindenféle formátumokban, illetve sok letölthető fotó.
- szabályozási terv és egyéb éphatósági dokumentumok;
- Nagykovácsi főtere - hallgatói tervpályázat 2007:
Bennem, a fenti pályázatokban vagy egyéb forrásokból felmerült, több-kevésbé reálisan felvethető funkciók:
- Polgármesteri hivatal
- piac és csatlakozó köztéri részei
- turistaház
- ovi vagy játszóház
- tűzoltó laktanya
- rom- (vagy egyéb) kocsma
- könyvtár
- könyvesház (teázóval súlyosbítva)
- sportklub (a focipálya környékén)
Néhány helyszínfelvetés saját kútfőből 01 (katt!):
frissítés: helyszínpontosítás a fagyos sétánk után - a halványabb narancsok a kicsit halványabb felvetések:
Történeti összefoglaló a pályázat anyagából:
A Nagykovácsi medence már több ezer éve lakott, erről tanúskodnak a Remete barlang őskori leletei, a plébánia falába beépített római sírkövek is. Amint az a település nevéből valószínűsíthető, a korai középkorban a királyok kovácsai éltek itt, de lakóhelyük valószínűleg a mai településtől keletebbre, lejjebb, az Ördögárok patak mellett volt. A falu a tatárjárás és a törökdúlás során is elnéptelenedett. Buda felszabadítása után a XVIII. század elején, a királyi székhely közelsége miatt – hasonlóan a környező településekhez – a földbirtokos Vattay család németföldről sváb telepeseket hívott be. Az új település – valószínűleg a kedvezőbb terepadottságok és az Ördögárok vizenyős területei miatt – magasabban, a jelenlegi Ófalu területén alakult ki, központjában az 1746-ban felszentelt templommal. A főtér a 2007-ben lezajlott hallgatói ötletpályázat alapján, a győztes pályamű felhasználásával, a pályázó hallgatók tervezésbe való bevonásával 2010-ben teljesen megújult és idén elnyerte a MUT és az ICOMOS által alapított köztér megújítási nívódíjat. A falu keleti szélén, a XVIII század végén épült a Teleki-Tisza kastély műemléképülete és parkja. A kastély előtt lévő vadgesztenye fasor helyi természeti védelem alatt áll. A főutca innen enyhén ívelt, majd közel egyenes nyomvonalon mintegy 900 m hosszan, kissé emelkedve vezet a Templom térre. A Kossuth Lajos utcán közlekedik a 63-as BKV busz, ami a település egyetlen tömegközlekedési kapcsolatát jelenti a fővárossal.
A faluközpont helyi védelem alatt áll, ami elsősorban a telekstruktúra és a beépítési mód megőrzését, továbbá az új épületek illeszkedő tömeg- és homlokzatképzését jelenti, tradicionális építőanyagok felhasználásával.
