A köztér újrafelosztása (Bardóczi Sándor cikke)

2012. január 27. 10:00 - mB

A köztér újrafelosztásának reformkísérletei a nyugati világban - kiváló cikk az építészfórumon. A terjedelme és a beillesztett videók hossza miatt kicsit több időráfordítást igényel, de megéri. Nagyon évezetes, izgalmas, és bennünket is érintő húsbavágó kérdések. Otthon a városban?

-„Ami az embereket a köztéren leginkább vonzza, az úgy tűnik, hogy a többi ember”.

-„Nehéz olyan helyet tervezni, ami nem vonzza az embereket. Mégis figyelemreméltó, hogy ez milyen gyakran sikerül.”

-„Az emberi háttér egy olyan dimenzió az építész számára, amit úgy tűnik, hogy teljesen elfelejtett.”

-„A csupasz falak az adott intézmény hatalmát és az egyén jelentéktelenségét hirdetik; érezhető, hogy meg akarnak minket félemlíteni.”

http://www.epiteszforum.hu/files/imagelist/800_yq864s_BryantParkNYCNyariFilmfesztival2006_GrahamWell_CClicenc.jpg

A rehabilitációt (1988) megelőző évtizedekben a Bryant Park nagyjából egy graffitikkel borított drogdíler tanyaként volt leírható, amelyet a helyi újságok csak ebben a minőségükben emlegettek. A megkeresés után Whyte két alapvető dolog megváltoztatását kérte a fejlesztőtől és a tervezőtől: (1) helyezzenek el a parkban 1000 darab mozgatható széket és (2) tegyék átláthatóvá a parkot a zárt bejárat és a keretező támfalak, magas cserjék helyett. Különösen a mobil székek tekintetében voltak a fejlesztőnek averziói, mert bizonyosra vette, hogy azokat el fogják lopni, de végül kísérleti jelleggel mégis megvalósult a projekt. (Látnunk kell, hogy a BPRC mögött olyan izmos anyagi lehetőséggel rendelkező csoport is áll, mint a Rockefeller Brothers Fund, melynek feltehetően nem jelentett jelentős kockázati tényezőt 1000 darab mobil ülőalkalmatosság esetleges eltűnése). Az eredmény azonban átütő volt: néhány hónap alatt a Bryant Park addigi negatív imázsa szétfoszlott, és helyét az ebédidőben a szendvicseiket majszoló irodisták vagy délutáni traccspartira összejövő baráti társaságok, a közeli New York-i nyilvános könyvtár látogatói, pihenni vágyó családok és fesztiválok foglalták el.

A cikkben emlegetett Enrique Peñalosa polgármester Bogotai varázslásáról ezt a filmet javaslom (ha valaki nem látta volna még): Bogota - egy feléledő város.

Az ottani cikk tördelése olyan, hogy a videók csak linkkel érhetőek el - ide azért beillesztem őket, nem tanulság nélküliek. A következőhöz egy korábbi cikk is kapcsolódik:

Koppenhága (magyar felirat a cc gombra kattintva!):

„Az első az élet, aztán a terek

és csak aztán az épület –

fordítva soha nem működik" 
(Jan Gehl dán építész)

megosztott közlekedésű csomópont, Drachen:

[Hans Monderman] Legnagyobb feltűnést keltő munkája azonban kétségtelenül az a kereszteződés, amelyet a hollandiai Drachtenben váloztatott meg úgy, hogy gyakorlatilag minden, a közlekedőket addig segítő jelzést eltávolított, és egy furcsa körforgalmú csomóponttá alakította azt át. A város legnagyobb forgalmú kereszteződésben naponta 20 000 jármű haladt át, és egy balesetveszélyes kereszteződésnek számított Monderman fellépése előtt. Elméletét a gyakorlat fényesen igazolta: a jelzések eltűntetése növelte a járművezetők veszélyérzetét, elbizonytalanította őket az elsőbbséget illetően. Így a rutinból vezetést felváltotta a szemkontaktus keresése és a körültekintőbb, lassabb sebesség, ez pedig a balesetek drasztikus csökkenéséhez és a sebesség mérséklődéséhez vezetett. Nem mellesleg, az átalakítás során az utcakép is pozitívan változott: az utcát vizuálisan „szennyező” lámpa, és táblaerdő redukálása mellett még a zöldfelületi arány is nőtt.

Irány az építészfórum!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr83861673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.