Obama & Souto de Moura & Pritzker

2011. június 05. 09:00 - mB

Volt idő amikor magam is építésznek készültem... de aztán kiderült hogy kreatívabbnak képzeltem magam mint amilyennek végül bizonyultam, így lettem végül politikus.

A 2011-es Pritzker díj nyertese a portugál Eduardo Souto de Moura. Szépnek gondolom hogy egy ilyen eseményen megjelenik maga az Egyesült Államok elnöke, részint rangot adva az eseménynek, részint valós, érdekes gondolatokat fogalmazva meg az építészetről (ArchDaily).

Szeretnék köszönetet mondani az ezeket az időtlen műalkotásokat létrehozó férfiaknak és nőknek, nem csak mert munkájukkal örömet hoznak az életünkbe, de mert ezzel segítenek egy jobb hellyé tenni a világot.

Barack Obama

Souto de Moura magyarországi látogatásáról (2010) itt összefoglaltunk.

A siker nem csak stílus kérdése. A külföldi előadók egytől egyig arról beszéltek, miért szeretnek építeni. Arról, hogy az építés a teremtés analógiája, és ez eufóriával kell, hogy eltöltse azt, aki műveli. Ahogy a tízévesek képesek lankadatlanul dögnehéz köveket cipelni a patakba, hogy megvalósítsák a roppant fontos küldetést: összekapcsolják a két partot. Nem holmi elvont ideológia nevében, csak mert ott van a patak és ott vannak a partok. És ezt tétlenül nézni nem lehet.


Braga városi stadion, 2003:

Stadion By Night

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr662955850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.06.06. 23:58:27

...itt azért egy enyhébb lefolyású extázisra számítottam, olvasói-hozzászólói részről... :-)

A magam részéről nagy örömmel fogadtam, hoyg egy ország első számú vezetőjének VAN mondanivalója az építészetről, ezt szépen, választékosan és minden amatőrizmustól mentesen meg is tudja fogalmazni, és hogy tényleg tartja olyan fontosnak az építészet ügyét, hogy egy ilyen átadóra (még ha a Pritzker család barátja is) személyesen elmegy és mond üdvözlőbeszédet.

Sok ilyen országot, sok ilyen elnököt - a mi környékünkre is!

tiimii 2011.06.07. 20:49:52

@mB: én most néztem meg és még pofozom vissza magam az ámulatból:)

nem tudom írták-e neki a szöveget, de bárhogy is, eszméletlen jó,hogy elment és mindezt elmondta.

jól esett!

bG 2011.06.07. 23:00:35

ha szabad nekem ide tolakodnom...

erről egy zenei párhuzam jut eszembe, felvázolnám - ha megengedik!
gyakorta látni különböző mai popalkotásoknál mindenféle vendégszereplőket, akik kettőt belenyögnek a mikrofonba, netán még ennyit sem, hanem csak feltűnnek a klipben. eleinte azt hittem, hogy ez milyen tökjó, összetartozás, egyszívegydobbanás, kollegialitás. ám ez a mocskos világ (már ha lehet eme szóhasználattal élnem itt) belém ültette a gyanút, miszerint pénz és egyéb érdekek mehetnek a háttérben.
én kérek elnézést...

hogy ez rossz-é, jó-é, így van-é, nem így van-é, nemtom. (bár én tudatlan vagyok és vendég) de hatása talán ugyan az - értéknövelés, presztízsemelés, ami - szerintem - jó.

akár így, akár úgy vannak a dolgok a háttérben, a beszéd nekem is tetszett - már ha véleményt formálhatok én itt, eme fórumon.

voltam és leszek tisztelettel: Gergely

(elnézést a hosszú bejegyzésért)

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.06.08. 23:36:05

@bG: Ön! Üldözünk itt mindenkit úgy általában, de a bG mondogrammúak bátran hozzászólhatnak (ma még!)... :-) Hosszút meg direkt szabad írni.

egy hozzátétel: nem szabad elfelejteni hogy itt nem egy magánember szólal meg, hanem egy köz-szolga, egy közösség választott képviselője, egy elnök. Így viszont teljesen mindegy hogy ő írta vagy sem, hogy remeg a hangja vagy sem, stb. - a lényeg az hogy mit képvisel (és itt nem hozható pontos párhuzamba a popsztárral, mert a politikusnak az a DOLGA hogy képviseljen valamit).

Namost ha valaki politikusként jó és fontos dolgok mellé áll oda, és ügyel arra (a beszédírói ügyelnek arra - tökmindegy, a politikus az arc, a hang), hogy érvényes, értékes dolgokat mondjon, akkor az üdvözlést érdemel. Érdek?... Milyen érdek? Egy kulturális-művészeti díj mellé odaáll a legmagasabb pozíciójú vezető, és kezet ráz - kell ennél erősebb, szebb?

Külön igényességnek gondolom, hogy Gehryn át Sullivanig, a chicagói iskola felemlegetéséig olyan nevek is elhangzanak, amik az elit építészrétegnek szólnak (Mies), és olyan általános értékek is, amik FONTOS hogy el-elhangozzanak itt-ott (fent kiemelve). Mindez a kultúra, az építészet ügyét szolgálja - mindez JÓ.

Hogy viszonyítható legyen az örömöm, idézzünk fel egy-egy hazai épületátadást vagy arról szóló hírt: XY politikus átadta, méltatta, sok köbméter betont bedolgoztak, sok m2 felület lesz használható - aztán kezet rázott a polgármesterrel (tudtok tényleg emlékezetes épületátadásról?). A legritkább esetben hangzanak el a tervezők nevei, a legritkább esetben esik szó az épület építészeti hozadékairól.

Azért hozzáteszem hogy Obama JÓL is beszél: személyes hangon, meggyőzően, (érzésem szerint) szívből: hitelesen. Dupla öröm.

bG 2011.06.09. 01:04:01

Köszönöm a lehetőséget! :)

Nyilván a példa sántít és (szándékoltan) provokatív. S abszolút egyet kell értsek abban, hogy a különböző rendezvényekhez csapott hazai díjátadók nívótlanságához képest elképesztően komoly dolog ez az önmagában is megsüvegelendő hozzáállás. Nem keresem én a bajt, hisz nincs miért. Még a negatív hazai politikai példák is csak jókora spéttel jutottak eszembe (s itt arra gondolok, hogy voltak olyan díjátadások mostanság, amikor a politikai szerepvállalás vagy kiállás csak rontott a helyzeten és a díj/díjazott/politikus megítélésén - az értékképviselet jegyében ez elég problematikus így). De ez most más eset.
Ami nekem ebben különös és tetszetős, hogy van a politikának érkezése/ideje az építészetre. Méghozzá előre mozdító módon. Megint csak a rossz hazai gyakorlat - de nálunk ez is csak Nemzeti Színházban, Kormányzati Negyedben, Várban és egyéb politikai nyomásra megvalósuló-meghiúsuló projektekben érhető tetten.

Na mindegy, Isten mentsen attól, hogy kötözködjek, hisz egyet is értünk nagyrészt. Az icikepicike gondom, a leheletnyi furcsa érzésem lehet csak a politikától eredeztethető, s nem ettől a konkrét eseménytől.