Herman Hertzberger: Előadások építészhallgatóknak

2010. április 16. 20:21 - mB

Az alábbi szöveg rezümé Herman Hertzberger Lessons for Students in Architecture című könyvéből - Rózsa Péter építész munkája, a teljes tanulmány az ő honlapján olvasható.

Az eredeti könyvtől eltérőan sajnos a sok sok kép kísérete nélkül, de talán így is követhető. Hosszú írás, olvassátok el, itt most csak néhány szemelvény: 

Területi igények.

Egy nyitott teret, helyiséget értelmezhetünk nyilvános vagy privát területként attól függően, hogy annak ki a használója vagy gondozója, illetve ki felel érte. A saját szobánkhoz kulcsunk van, tehát csak mi férünk hozzá. A ház lakóinak, vagyis akiknek a ház bejáratához kulcsuk van, megosztott felelőssége kell legyen így például a konyha és a nappali fenntartása. Egy iskolában minden osztályterem éppúgy privát, mint közösségi tér ahogyan az utca kint.

A Balin élő primitív közösségek kunyhói is egy központi tér köré lettek szervezve. Erre a térre egy külön bejáraton keresztül léphetünk be. Ezek kunyhó- egységek konyhára, alvóhelyre és olykor születési-halálozási szobára oszthatók. Tehát az intim és a közös használatú terek elhatárolása ez esetben is ugyanazok a szabályok szerint történnek meg.

Az egyéneknek, csoportoknak megadják a lehetőséget arra, hogy a tereket saját és csak közvetve mások érdekei szerint használják. A helynek a közösségi jellege átmenetileg vagy véglegesen rögzítésre kerül aztán a használat által. A helyiségek és a részletek tervezésekor a területi igények releváns mértékének tudatában kell lennünk, ugyanis az anyag, a forma és a fény (átlátások) révén kifejeződik a privát vagy a közösségi terek hozzáférésének mikéntje. A lakók és a látogatók is ebből érzik, hogy az egyes helyiségek számukra hozzáférhetőek-e. Az építészeti forma, elemek és az anyagok praktikus megválasztása alkalmas kifejezni a helynek megfelelő hozzáférhetőségi szintet.

 *

A biztonságos fészek fogalma az a családi környezet, ahol biztonságban tudhatjuk dolgainkat, és ahol képesek vagyunk koncentrálni anélkül, hogy ebben mások bennünket megzavarnának. Ez egy olyan valami, amire az egyénnek és a csoportnak egyaránt szüksége van. Enélkül nem jöhet létre együttműködés másokkal. Ha nincs egy olyan hely, amit sajátunknak érzünk, akkor nem is tudjuk hogy hová tartozunk. Nem létezhet igazi kaland az otthon bázisának érzete nélkül. Mindenkinek szüksége van egy fészekre, ahová visszavonulhat.

 http://www.designshare.com/images/name/lippman/lshape/7a_600px.gif

A lényeg, hogy olyan módon adjuk át a nyilvános területeket, hogy a helyi közösség személyes felelősséget érezzen iránta, és így minden egyes tagja valami személyeset hozzá kíván adni a környezetéhez, természetesen úgy, hogy az számára hasznossá, használhatóvá váljon. Ez a kollektív jólét koncepciójának igazi paradoxona, ami a szocializmus ideológiájával párhuzamosan fejlődött ki, ezáltal az emberek a rendszerhez képest alárendelt szerepet kapnak, és ez a rendszer azért jött létre, hogy felszabadítsa őket.

 http://www.archidose.org/Blog/books08-010.jpg

A forma mint eszköz

Minél nagyobb a befolyásunk a környező dolgokra, emocionálisan annál inkább kapcsolatban érezzük magunkat velük, és minél több figyelmet fordítunk rájuk, annál nagyobb az ösztönzés érzete, hogy szeressük őket. Ezek a dolgok részünkké válnak, személyes világunkba beolvadnak. A forma és a felhasználó egymást erősítik és visszahatnak, úgy mint egyén és közösség.

„Egy hangszer sokféle használati lehetőséget nyújt. Játszani kell a hangszeren, de a játékot a zenész képessége határozza meg, hogy mit tud a hangszerből kihozni.” Az épület tervezésekor az építésznek fejben kell tartania, hogy a felhasználók maguk döntik el hogyan fogják majd az egyes részeket használni. Amíg nincs szabad választás, addig a sztereotip minta nem fog eltűnni. [1.] Hertzberger építészeti filozófiája következetes, körülöttünk tapasztalható főleg hétköznapi élményeket és gondolatokat, társadalmi problémákat elemez nagyon kritikusan. Egy szerethető, színes és nagyon emberi léptékű világ kialakítására törekedett, erre keresett építészeti válaszokat. Az emberi viselkedés, a meglévő archetipusok és struktúrák alapos tanulmányozása mindvégig meghatározó volt alkotói tevékenységében. Ennek köszönhetően kétséget kizáróan egy új formavilágot alkotott, és így vált a strukturalizmus és korunk építészetének egyik legmeghatározóbb alakjává.

A tanulmány készítésekor talán a legmeghökkentőbb élmény volt számomra az, hogy 40-50 év távlatában mennyire aktuális érvényűek még mindig a Hertzberger által felvetett problémák. Nagyon meghatározó élmény a struktúráról, a formáról, az interpretációról, stb. alkotott véleményét megismerni, a mellékelt képes illusztrációk is nagyon izgalmasak, tökéletesen tükrözik az elméletet. A kérdésekre adott válaszai szinte lexikon-szerű meghatározások, érthető és gazdagon koncepcionált tervezési programot nyújtanak.

A könyvből - képekkel - az én fordításomban három több fejezet itt olvasható, a maga fizikai valójában (angolul) a (saját és a) tanszéki könyvtár polcán van.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr311927765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2011.03.14. 20:55:07

mai beszélgetésünkhöz Eszterrel javaslom még ezt a fenti Hertzbergert, illetve azokat a cikkeket amire ez utal: ott főleg iskolák, óvodák és közterek térhasználati módjaira kapunk szemléletes példákat.