Nagy Lajos: Bérház (1931)

2010. február 16. 10:18 - mB

Földszint 9. A lakás sötét. Egyablakos szoba és konyha. Ágyrajárók. Az öregasszony már hatvan éves. Mosást, vasalást is elvállal. Az arcán ezer ránc, érelmeszesedése van, néha elszédül és elesik, néha meg is üti magát nagyon. Ilyenkor a lakói, akik leginkább nők, ápolják. Egy férfilakó, ötvenen felül, megkérte a kezét. De kosarat kapott. Ezt a történetet meséli el az öregasszony, nem mondja, hogy nem szimpatikus neki a férfi, de hát ő még sem megy hozzá, mert Isten tudja, hogy még mit nem akarna. Egy férfitől minden kitelik.

Gyerekek szaladgálnak a másodikemeleti gangon. Egy kisfiú kerget két kislányt. Vidáman kacagnak. A házmesterné kiáll az udvarra és felkiált:

- Mi az már megint? Micsoda ordítozás ez? Nem takarodtok mindjárt be?

A második emelet huszonkilences megfordul a diványon, felnyög, sóhajt, káromkodik:

- A tüzes mennykő üsse meg ezeket a kölyköket, hát nem képes az ember egy negyedórát aludni.

Ajtó nyílik, kirohan egy anya, elkapja a kislányát s bevonszolja a lakásba. Útközben veri, a kislány sír.

A fenti részlet tehát Nagy Lajos írásából való - a teljes szöveg itt olvasható! (Nyugat, 1931/11)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tarsas2010.blog.hu/api/trackback/id/tr751762586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.