Az eredetiség, a dán karakter elsősorban a lakóépületeknél fedezhető fel, és kevésbé a nemzetközi áramlatokat idéző, monumentális középületeknél. A dán lakóházak építészetének legfőbb értéke az „elérhető minőség".

A dán Vandkunsten építésziroda lakóegyüttesei.

Tiderenczl Gábor cikke; in: Alaprajz, 1999/1 (pdf);

Talán számunkra meglepő, ám Dániában természetes, hogy a forradalmian új öletek és kísérletek jelentős része a non-profit, azaz „szociális lakásépítés" keretében valósul meg. Jelen írás a nagyrészt 68-as generációból összeállt Vandkunsten Tegnestuen építésziroda úttörőnek tekintett tervezői gyakorlatán át nyújt betekintést a dán lakásépítés új kezdeményezéseibe. A kiemelt példák alternatívát mutathatnak egy elérhető és fenntartható lakásépítési gyakorlat számára.

A Vandkunsten építésziroda elsődleges profilja az alacsony-sűrű beépítésű lakóegyüttesek tervezése, mely a mai napig a lakásépítés uralkodó formája Dániában.

Nagyobb térképre váltás

Általános tervezési elvek:

• Az épületek érzékeny illesztése a meglévő tájba és településszerkezetbe; a természetes környezet jellegének megőrzése és hangsúlyozása.

Az építészet egyensúly kérdése: valamit elvesz a földből, és ezért valamit vissza is kell adnia a földnek.

• Emberi lépték, szociális tartalom és közösség teremtése az építészet eszközeivel.

Minden emberi lénynek egy csapat részesének kell lennie. A tervezőknek kezet kell nyújtani a közösség, illetve közös tevékenységek felé.

• Az építészi hivatás társadalmi felelősségének hangsúlyozása az otthonteremtést illetően, különös tekintettel a legalacsonyabb jövedelmű rétegekre. Az alacsony-sűrű beépítési forma számos gazdasági előnye mellett (telekkihasználás, racionális építés, közműépítés és -használat, egységes zöldterületek, tömegközlekedés) az építészeti kifejezésben is gazdag lehetőségeket kínál.

A minőség szorosan összefonódik a sűrűséggel.

• Egyszerű, hagyományos építőanyagok (pl. eternitpala, furnér, durva fűrészelt deszka, alumínium, tégla) felhasználása, ámbár nem hagyományos módon.

A szépség az egyszerűségben rejlik, amit az északi hagyomány és építészeti örökség is alátámaszt.

• Az ökologikus attitűd fenntartása: az ökológia, mint építészeti kifejezésmód (például épülettáj kapcsolat), valamint konkrét ökologikus jellemzők a tervezésben (például napenergia felhasználása, tájolás, WC-öblítés esővízzel).

Egy darabka fa szeretete döntő fontosságú.

• Innovatív kísérleti megoldások keresése, az átalakulás, illetve átalakíthatóság kihívását célozva.

Az épületeknek nyitottnak kell lenniük a változások felé, és nem kell szükségszerűen száz évre épülniük.

A tervezési elvek érvényesítését a bemutatott példák illusztrálják. A magánkertek hiánya több helyszínen is felvetheti az intimitás kérdését, ami néhány példánál talán még vitathatóbb a külső lépcsőkről szomszéd lakásba való belátás lehetősége miatt. A helyszínen megkérdezett lakók azonban ezen a téren is maximálisan elégedettnek bizonyultak. A házak közötti egységes összefüggő zöldterületek környezeti és használati minősége is messze felülmúlja az egyedi kertekkel felaprózott környezet minőségét. A tervezői koncepció a házak és külső terek viszonyát és az intimitást illetően egyébként nyilvánvalóan minden tervnél tudatos. Már a prototípus Tinggården I. tervnél is a privát, közös (félprivát), közösségi és közterületek zónás tervezése döntő jelentőségű volt.

Számos helyszín láttán nyilvánvaló a „miért fekete?" kérdés.

A fekete képes a lépték leszállítására, és karcsúvá tesz. A fekete képes összekapcsolni és összetartani az egész különböző részeit, mint ahogy ezt a feketefehér fotográfiában is teszi. A fekete a természet része; a fekete nemes, militáris és minden évszakban ragyogó. Mindemellett a fekete régi hagyománnyal rendelkezik Dániában.

Claes Caldenby elemzésében a Vandkunsten iroda helyét tárgyalja a poétikus modernizmus északi hagyományában. A dán jellegzetességek mellett a svéd párhuzamot (például Ralph Erskrin építészete) emeli ki. A romanticizmus és szabad anarchizmus vandkunsteni változata Caldenby tolmácsolása szerint az „arcátlanság és kifinomultság". A teljes alacsony-sűrű beépítési mozgalom rendkívül színes Dániában. A Vandkunsten építésziroda ennek egy visszafogott, nyugodt változatát kísérli meg kifejleszteni.

Mindezek után, mi lehet a Vandkunsten iroda építészetéből a legfontosabb tanulság? Mivel Vandkunsten általában olcsó hagyományos építőanyagok innovatív felhasználásával teremt magas építészeti minőséget, ez jól illusztrálja az építészet talán legfontosabb pszichológiai tényezőjét, nevezetesen a percepció (érzékelés) kérdését (a percepció görögül aisthesis, amiből az esztétika kifejezés származik). Az építészeti tér, a sűrűség és a minőség kérdésében egyaránt – számos tanulmány szerint – az érzékelt élmény jóval fontosabb, mint a puszta matematikai arányok vagy fizikai jellemzők. Így helyesebb az érzékelt teret, az érzékelt sűrűséget vagy az érzékelt minőséget külön definiálni.

A lakóterületeken a lakók elégedettsége szempontjából általában sokkal lényegesebb a telep megjelenése, az esztétikai értékek, mint a laksűrűség, a forma, a stílus. Következésképpen lényeges költségmegtakarítás érhető el a mennyiségi tér minőségi térrel való részleges helyettesítésével (térkapcsolatok, természetes fény, színek, textúra) és hasonlóan egyszerű, de magas esztétikai minőségű anyagok alkalmazásával. Ezáltal nyer értelmezést az „elérhető minőség" fogalma. Az úgynevezett jóléti fogyasztói társadalmakban gyakran tapasztalható, hogy fejlett technika és magas költségek mögött nincs arányos minőség vagy hasznosság, ami az életszínvonal és az életminőség közötti rés tágulását okozza. Az elérhető minőség keresése olyan társadalmat céloz meg, ahol nem az anyagi javak birtoklására irányuló, határtalanul növekvő elvárások a meghatározóak, hanem a valódi életminőség emelése és hosszú távú fenntartása.

A jó építészet semmit nem tud kezdeni hatalmas pénzösszegekkel. A dolgok rendkívül gazdagok lehetnek, ha olcsónak, durvának, tisztának és őszintének néznek ki. Az épületek bizonyos ideológiák kinyilatkoztatásai és üzenetei. A mi ideológiánk a kapitalista ellen, a mindig többet és többet és többet ellen van.

Az emberi percepció megértése és az elérhető minőség szemlélete döntő fontosságú bármilyen szociális lakás vagy elérhető lakás építésénél, ahol szűk anyagi lehetőség mellett és korlátozott alapterületen kell megfelelő életminőséget biztosítani. A minőségi lakás és környezet a társadalmi stabilitásnak is előfeltétele, éppúgy, mint a gazdasági és kulturális fejlődésnek.Végezetül az ökológiát illetően: a Vandkunsten építésziroda szerint az ökológia nem technológiai, hanem kulturális kérdés. Ehhez hozzátehetjük, hogy az élet minőségét nem az életszínvonal, hanem a mindennapok kultúrájának minősége határozza meg.

Tiderenczl Gábor

Az idézetek Jens Thomas Arnfred vezető Vandkunsten-építész gondolatai.

A dán Tegnestuen Vandkunsten iroda kapta a 10. (a 2009-es) Alvar Aalto díjat. (ArchTV);

A díj történetében ez az első eset, hogy nem egy személy, hanem egy csapat részesült az elismerésben. Az irodát 1970-ben hozták létre, fő profilja lakóépületek tervezése, melynek folyamatában kiemelt figyelmet fordítottak a lakóközösség véleményére. Ebben a szektorban úttörővé és trendalapítóvá vált ezzel a felfogással; terveiket a konvertibilitás, a közösségi szellem, a lakótér megújítása és a fenntartható fejlesztés jellemezte – több más, a zsűri által méltatott erény mellett. Ezek a jellegzetességek jóval azelőtt feltűntek az iroda munkáiban, hogy a divat közismerté tette volna ezeket a fogalmakat.