A korábbi, Panni-féle debreceni írás után - például Rékának kedvcsinálóként - egy újabb írás a Kritika kurzusról. A tanulmány Kiss Marianna munkája, egy nagyon alapos, gondos szöveg, igazán öröm volt olvasni - remélem nektek is az lesz, arról nem is beszélve, hogy az épület maga is remek.

Debreceni Egyetem - Élettudományi Központ és Könyvtár (pdf)

Az 1960-70-es években az egyetem fejlesztésének újabb hulláma következett, melyben fontos szerepet kapott Mikolás Tibor építész. Mikolás a főépület mögötti campus új épületeire és elrendezésére komplex koncepciót készített, ami elrugaszkodott az eredeti, Korb-féle tervektől. A területet mintegy zárványként kezelte, csak a belső kapcsolatok praktikus kialakítására koncentrálva. Nem próbálta meg a botanikus kerthez és az orvostudományi campushoz kapcsolni az új épületcsoportokat, így egy elszigetelt mikroklímát hozott létre. (…)

Az új beépítés újraértelmezi a campus eddigi koncepcióit. Bár meghagyja a Korb által kijelölt két, párhuzamos észak-déli sétányt, a közte elhelyezkedő szabadon hagyott zöldsávot beépíti, és így a botanikus kert felől lezárja. Ezzel saját belső mikroklímát teremt a főépület mögötti ligetnek, amely így teljesen belső kert jellegűvé válik. Másrészről a könyvtárépületet az Élettudományi központ épületével párhuzamosan helyezi el, azzal a szándékkal, hogy így új kelet-nyugati tengelyt nyit a parkolók területe és a kollégiumok, illetve menzák épületei között. Ennek a megoldásnak több következménye is van. Az egyik, ami elsőre leginkább érezhető, hogy a két épület között kialakuló passzázs a liget előbb említett mikroklímáján belül egy újabbat hoz létre. A két épület négyszintes üvegfalai között egy kellemes arányú teresedés alakul ki, amely új térélmény a liget tágas, de a fák miatt emberi léptékű teréhez képest. A két különböző tériséget a természet által határoltság, a fákkal benőtt, buja kert hangulata fonja össze, amely ebben a legbelső, két épület közötti környezetben is megjelenik a tükröződések, átlátások okán. (…)

Az új épületegyüttes, ha nem is az átmenő forgalom révén, de a kellemes passzázsának köszönhetően nagy forgalmat generál. Ez nagyban köszönhető a főépülettel összekötő középtengely sétányszerű, padokkal berendezett kialakításának is. Kedvelt találkozóhely lett, mivel tipikusan „nagyerdei” hangulata van. A passzázs és az aulatér furcsa módon a külföldi vendéghallgatók kedvenc helye lett, olykor magyar szót alig hallani. Talán ők jobban hozzászoktak, vagy jobban igénylik az egyetemi épületek ilyen modern frissességét. (…)

A kapuzat szervesen illeszkedik az épülethez, nem mondható különálló szobornak. Úgy gondolom, pontosan ilyennek kell definiálni az épületszobrászat fogalmát. Felkelti a figyelmet, kinyitja a szemet, helyet teremt, de nem uralja egyedül azt. Nagyon találó elem, amely hangulatot kelt, de nem helyezi magát a középpontba. Az épületek egyszerű részletképzése és letisztultsága mellett nagyon finom mozdulatokkal tér ki a szabályos rendszerből. Monumentális mérete (majdnem 15 méter magas), finom szabdaltsága és jellegzetes burkolata jelszerűvé teszi.

Tervezők: Golda János és Szenderffy Gábor.

A teljes szöveg tehát a fenti linken érhető el - olvassátok el!

* * *

- További képek az Építészfórum cikkében;