Milyen a XXI. századi társasházi életforma?
Györgyi és Vera ezzel a kérdéssel keresték fel Eva Mihaly Amichayt (EMA) a Bródy Sándor utca 17.-ben,ahol mint közös képvsielő illetve mint lakó osztotta meg tapasztalatait, gondolatait a témával kapcsolatban.
A következőkben az általuk készített interjú összefoglalása:
EMA és a ház
Ma délután ellátogattunk a Bródy Sándor u. 17-be, ahol Eva Mihály Amichay (EMA) nagy lelkesedéssel és nagyon segítőkészen fogadott minket.
Miután Bálint tanácsolta, belenéztünk EMA blogjaiba és úgy véltük, érdemes lenne beszélgetni vele a „társasház-projectről”. EMA városgazdász és újságíró, 20 évet élt Izraelben, hívták tanítani Kanadába. 2006 óta él Budapesten, áprilisban lesz 1 éve hogy a fent említett ház közös képviselője.
"Szeretném, ha rájönnének a város lakói, hogy van másfajta lehetőség is, mint az, amit a jelenlegi, önkormányzati és más politikusok a fejükbe akarnak verni."
A XIX. században épült háromudvaros, gangos ház a VIII. kerületi 'Palotanegyed'-ben áll. „Kezdetben egy kisebb ház volt, nagy-nagy kerttel, aztán beépítették az előkertet, majd az első udvar épülettömbjére ráhúztak még két szintet. 75 albetét közül az utcai fronton 5 üzlet van, a többi lakás.
Lakásalakítás
Miután megmutatta földszinti –éppen felújítás alatt álló- kis lakását, a negyedik emeleti közösségi helyiségben (amit az ő kezdeményezésére alakítottak át a régi mosókonyhából) folytattuk a beszélgetést, azaz hallgatuk EMÁt :)
Mivel munkája során több száz lakást alakított át egyéni igények szerint, képet kapott arról, hogy emberek milyen lakásban szeretnek élni. Fontos hogy felismerjük; átlagember nem létezik, ezért ugyanarra a sémára készült, egyforma lakások nem megfelelőek. Sok esetben nem ismerjük a ház leendő lakóit, ezért érdemes változatos kialakítású és méretű lakásokat tervezni, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt; különböző társadalmi helyzetű és életkorú lakók élvezhetik egy jó társasház adottságait.
„A korosztályonként való szétválasztás abnormális igény”, bár a hasonló érdeklődési körű és igényű emberek lakóközössége is működhet (Magház), de sokkal izgalmasabb, színesebb egy változatos közösség.
Ebben a házban is sokféle lakást találunk; 30m2-estől a 90m2-esig (mivel a régi, elegáns polgári lakásokat felszabdalták). Hallottunk egy idős hölgyről, aki már egyedül él, ezért nagyobb lakását egy kisebbre cserélné, házon belül.
Az ilyen típusú házakban élő emberek hiányolják a saját erkélyt, ami teljesen privát helyként nem alakítható ki, de a függőfolyosó kiszélesítésével jobban használható terület jön létre.
Közösség
Jellemzően 20-25 lakás lakói tudnak megfelelő lakóközösséget alkotni. A lakóközösség erősítését szolgálják a közösségi helyiségek, ahogy egy svéd példa is mutatja; egy társasház alsó szintjén kialakított mosoda a mellette kialakított salátabárnak és a vidám hangulatnak köszönhetően a társadalmi érintkezés helyszíne lett: sok ember annak ellenére mosott itt, hogy otthonában volt mosógépe. Sokszor a szükség kívánja a közösségi helyiségek kialakítását (túl kicsi lakások), de ezeket vonzóvá téve csak az élmény miatt is összegyűlnek az emberek. Olyan helyeket kell létrehozni, amelyek sok lehetőséget kínálnak.
Változó város
A XIX. századi beépítésből fakadóan az utcák nem autósforgalomra hivatottak, a parkoló autókkal zsúfolt szűk utcák nem nyújtanak kellemes látványt.
EMA véleménye szerint a parkolást erősen korlátozni kellene a belvárosban, jó iránynak tartja a Reviczky utca kialakítását; ahol a fák és az autók felváltva állnak.
A funkciókat szétválasztó városmodellek kudarca után újra felmerül az igény a vegyes funkciójú területek kialakítására; hogy minél inkább lecsökkenjen a lakás és a munkahely távolsága, ez kényelmi és időtakarékossági szempontból is előnyös.
Ez régen megszokott volt: a mesterember a második emeleti lakásából járt le a földszinti műhelyébe dolgozni.
A munkahely ma már a lakáson belül is megjelenhet; dolgozósarok, vagy akár privát zónától elkülönülő fogadó helyiség vagy iroda formájában.
Zöld
Ebben a házban egy átjárható zöld udvar létrehozása a cél, így a lakók nem csak egy keskeny betonjárdán kerülgetnék a „kertet”, hanem benne élhetnének. Az így kialakuló zöld szigetek védik a földszinti lakásokat a belátástól.
Remek kezdeményezés az ún. ’kertéSZombat’, amikor a lakók egy kertész vezetésével alakítgatták az udvart, aminek nem mellékesen közösségépítő szerepe is volt. A cél egy mindenki által szívesen használt, védett zöld udvar kialakítása, ahol a gyerekek is játszhatnak. Zöld-területen túl zöld-felület kialakítása is lehetséges; a borostyán klasszikus példa, a gang korlátra futtatva kellemes környezet alakul ki és az átlátást is csökkenti.
Nyitás - zárás
Egy társasház leghangsúlyosabb eleme az utcai homlokzaton a kapu – legalábbis régen; minden háznak egyedi, rá jellemző kapuja volt, amit sok esetben kiemelt a kapu feletti lakás erkélye is.
A gyakori lopások miatt szükség van a belső udvar zárhatóságára, de egyfajta transzparens kapu létrehozása vizuális kapcsolatot teremtene az utca és az tömbbelső között, mindemellett szükséges egy átmeneti tér kialakítása utca és privát udvar között. A transzparencia segítségével a járókelők biztonságérzete is növelhető. (Szentkirály u. 10.)
Egy kudarcba fulladt kezdeményezés látható a Dob utca ’15-ös tömbjénél’, ahol több ház udvarát összekapcsolva egy átjárható zöldterületet hoztak létre, melyet azóta lezártak.
A technikai újítások felhasználása sokat segíthet egy kellemes, biztonságos élettér kialakításában (kamerás kaputelefon…)
Élhető környezet
Apróságnak tűnő, de életminőséget jelentősen befolyásoló tényezők megfelelő kialakítása nagyon fontos; sok bosszúságot okoz az alacsonyan elhelyezett postaláda, amit kinyitva a földre esnek a levelek. Egy rosszul elhelyezett fényforrás is kellemetlenséget okozhat.
A tervezők sok esetben elfelejtik hogy a lakás nem egy steril bemutatóterem, hanem a mindennapi élet színtere, és ahhoz hogy jól használható legyen, és az ember rendet tudjon tartani; praktikus tárolási lehetőségeket kell kialakítani (’hová akasztom fel a seprűt?’, ’hol szárítom a ruhát?’)
Lakáson belüli lépcső kialakítása nem szerencsés, de ha szükséges, akkor fontos a kényelmes kialakítás, amin szívesen közlekednek, és a lépcsőzés ne egy ’külön program’ legyen! Ahhoz hogy elinduljon a javulás, a legrosszabb állapotban lévő helyiséget kell felújítani, ebben az esetben ez a szeméttároló; megfelelő magasságig felcsempézett, kifestett, igényesen kialakított helyiséget szívesebben használják a lakók. A szelektív hulladékgyűjtés kiépítése folyamatban van, ám a komposztáló már sikeresen működik az udvarban. Célszerű egy ’karbantartó-helyiség’ kialakítása, ahol a kerti szerszámok, takarító szerek kaphatnak helyet, és kapcsolódhat hozzá egy külön bejáratú mosdó, amit felújítások során a munkások használhatnak.
A zártsorú beépítésnél kiemelt fontosságú a szellőzés megoldása. Nagyon kellemetlenek azok a lakások, ahol nem kereszthuzatot csinálni, már egy kis légudvar is sokat segít a problémán. Nem is gondolnánk, hogy ’a légmozgás fontosabb mint a fény’. Dohányzó helyek kijelölése nagy problémát okoz; jellemzően a gangon füstölnek, így természetesen a szomszédok nyitott ablakán beszivárgó füst elkerülhetetlen. Sőt sajnos arra is van példa, hogy a lépcsőházban dohányoznak.
Fenntarthatóság
Fontos hogy a ház fenntartható legyen, a közös költségen túl más bevételi forrást is kell találni. Ilyenek lehetnek a földszinten kiadott üzlethelyiségek, a pincében kialakítható edzőterem, szauna.
Megújuló energia
A fenntartható fejlődés lényeges eleme a megfelelő energiagazdálkodás. Manapság már egy új ház építésénél alapvető gondolat a zöldtető; ami egy újabb közös tér létrejöttét segíti, a szelektív hulladékgyűjtés; aminek elszállítása megfelelő ütemezést igényel, valamint a napkollektorok beépítése -megfelelően tájolva- ami rengeteg költségtől kíméli meg a házat. Magyarországon a földhő is használható alternatív energiaforrásként.
*
Az összeállítást Eva Mihály Amichayval való beszélgetés a brody17.blog.hu és a sipucim.blog.hu alapján Beliczay Veronika és Gyetvai Györgyi készítette.
Budapest, 2010. március 2.