Egy gyors helyszíni séta után összeszedek pár mondatot a Rottenbiller utcai Magházról, illetve pár kiváló minőségű fényképet is közzéteszek, amiket a kábé 6 pixel felbontású telefonommal készítettem a csendes naplementében - a fotók édesbús aurája tehát ennek tudható be.

Az épületet persze ismertem (publikációkból és személyesen is), de most kicsit célzottabban vettem elő a korábban beszélt szempontjainkat.

* 

Nagyobb térképre váltás

Az első legfontosabb benyomásom a nyitott véghomlokzat és az oldalfolyós szervezés ellenére a zártság volt: bent állok egy (igen-igen) hosszú, kétoldalról határozottan lezárt udvarban, és pont ott, ahol ember fordulhatna elő, azaz a bal oldali függőfolyosókon szintmagasságú homokfúvott üveg készült, tehát hogy se őket ne lehessen látni, se ők ne lássanak le az udvarra. Így a régi klasszikus gangok szinte minden (!!!) előnye elveszik - az üveg gondolom jó sokba is került (tisztítás csak alpintechnikával):

Amikor a Magházat terveztem, felmerült bennem, ha itt egy olyan ölős filmet forgatnának, akkor van egy olyan beugrója a háznak, ami mögé jól el lehet bújni és ott biztosan lenne egy jelenet. (Dévényi Tamás, Filmvilág, 2013/9)

Még a fentihez tartozik, hogy az utcai front 4-5 szinti lakásain kívül minden lakás kivétel nélkül északi (észak-nyugati) tájolású, délről az oldalfolyosók kapNÁnak valamennyi napfényt - ha...

Kicsit balra, a bejárat felé fordulva: zárt lépcsőház és zárt liftblokk, köztük (és jobbra a távolban) homokfúvott üveggel burkolt (azaz vizuálisan zárt) folyosószakasz... Akár egy városszéli trafóház bejárata is lehetne:

Pardon - ez az igazi:

Otthon, édes otthon?...

Van hely azért, ahol átlátszó, víztiszta a folyosót határoló üvegfal - de itt sem értem hogy miért van rá szükség egyáltalán. Pár milliméteres hézaggal van szerelve, így a hideg ellen nem véd, kinézni nem tudok, és mögé amúgy is kellett egy korlátot tenni...

Nem tartozik szorosan az épület építészeti világához (csak közvetetten), de a használat során sem épp vendégváró üdvözletek kerültek az udvar bejáratához:

De ha már bent vagyunk (a "csak átjárást" pár percig megengedve magunknak), akkor töltsünk is itt egy kis időt: de a szigorúan burkolt udvarra üzletek nem igazán nyílnak (egy db. kávézó), leülni nem lehet - a garázslehajtó doboza túl magas és éles, a növénydobozokra nem lehet, pad pedig nincs.

De van! Egy (=1) darab... (Vicces hogy az alaprajzon külön jelölve van, mind az egy)

Míg a bejáratnál néztem körül, elkezdtem keresni hogy a belső (jobboldali) szárnyba hogy jutnak haza a lakók. A válasz: nehezen és hosszan. Vagy a belső "trafóház" bejáratnál megyek be (Rottenbiller utca - udvar - bejárat - lift - folyosó - üvegfolyosó - folyosó - lakás), vagy a másik bejáraton, egyből a Rottenbiller utcából.

Igazságtalan voltam tehát, mert innen valóban nem kell sokat gyalogolni - itt viszont se előtető, se kapucsengő (na jó, az lehet hogy van csak én nem láttam), se lift. Nem irigylem a villanyszámlást: érkezéskor keresgélhet, hol a másik bejárat. Illetve különös, hogy van aki az udvar közepéről, a közös térből, és van a ki a távoli sarokból, kintről, az utcából érkezhet meg. Találkozási esély bárkivel: zéró.

 Wilkommen:

update:

Ha felhúzom magam akkor szemtelen leszek - csináltam egy alternatív beépítési változatot:

Így 2 udvar alakulna ki: egy "városiasabb" és egy intimebb, alul ezek össze lehetnének kötve, ott lehetne a bejárat, így a másik lépcsőházat is oda kellett volna rajzolnom - a szürke szárny lehet hogy alacsonyabb. Az észak-keleti szárny valóban nem a legszerencsésebb, így a folyosók "néznek össze" (elsőre azt gondoltam hogy az jó) - de átfordítható a közlekedő kívülre is, az valószínűleg tényleg jobb: csendesebb lakások, jó tájolás.

Megjegyzem a Hutyra Ferenc (azaz a felső) utca nagyon klassz, csendes, fás utca, innen sokkal jobb is lenne megérkezni az udvarba - haza.

*

A Magházról szóló írások:

• Szárba szökkent - Vargha Mihály, építészfórum, 2001;
  
• Virtuális valóság a Hutyra Ferenc utcában. (Soóki-Tóth Gábor, építészfórum)
• Akit a malter szaga megcsapott - Wesselényi-Garay Andor - Alaprajz, 2002;
• Pár lépéssel mások előtt - Sütő András, Octogon, 2002/1.
• Maghasadás (Egy utópia története) - Szentpéteri Márton, 2003/9 (03. 06)
• A gang védelmében - pár saját gondolat, ezen a blogon, 2012. június;
• Itt van a ház, vagyunk lakói - Octogon, 2012/6: 1. oldal | 2. oldal

_
A Ti véleményeitek pedig itt alant: